Három ország, három városának három fotós közössége – a Csáktornyai, a Lendvai és a Kanizsa Fotóklub – mutatta be alkotásait a minap a Magyar Plakát Házban. A Határtalanul Dunán innen – Murán túl címet viselõ, november 8-ig látogatható nemzetközi fotókiállítást Eifert János fotómûvész nyitotta meg, köszöntõt mondott Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ.

A jeles kulturális eseményt megtisztelte jelenlétével Csáktornya polgármestere és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke.

A kiállítás alapgondolata és a 120 képet album formájában is megjelenítõ kiadvány ötlete Peterman Károly kanizsai klubtag nevéhez fûzõdik. A fotós elmondta, számtalan közös fotótúra, piknik és fotókiállítás fémjelzi a fotóklubok öt éves múltra visszatekintõ baráti kapcsolatát. Most úgy érezték, a kanizsaiakon van a sor. Terveik megvalósításához sok segítséget kaptak városunk önkormányzatától, és néhány helyi vállalkozótól. Így születhetett meg Nagykanizsán a három fotóklub közös munkáját bemutató színvonalas, fekete-fehér képeket tartalmazó kiadvány.
– A fényképezés a XIX. század legnagyobb találmánya, mûvelõi számára szerteágazó, különféle témákat és mûfajokat, a legváltozatosabb eszközhasználatot és technikát igénylõ alkotó tevékenység – hangsúlyozta megnyitó beszédében és a kiállítást kísérõ fotóalbum bevezetõjében Eifert János. – Fizika, kémia, geológia, csillagászat, anatómia, pszichológia, technika és esztétika, ember és környezete, teste és lelke, és még sok minden – bármennyire is meglepõ megállapításnak tûnik – a fotográfiában fókuszál. Akár mesterségként, mûvészetként, tudományként, hitként, vagy a kommunikáció eszközeként „használjuk”, a világ, benne önmagunk megismerésének és megörökítésének eszközét jelenti. A Határtalanul címû fotópályázat kiállítása a mai világunkat tükrözi, és a XXI. század keretébe illeszti a fényképezés sokoldalúságát. Ennek tükrében még inkább értékelendõ és becsülendõ a kiállítás, amelynek magas színvonala az egyén és a közösség egymásra ható – az igényességre törekvõ, a szabályokat és konvenciókat bátran átlépõ, az esztétikai és technikai eszközöket bravúrosan kezelõ, érzékenységgel és tehetséggel megáldott mûvészek, gondolkodó és együtt érzõ alkotók – szellemiségébõl következik – fogalmazott a fotómûvész. Összességében elmondható, hogy jó színvonalú és érzékelteti azokat az irányzatokat és törekvéseket, amelyek a nemzetközi fotómûvészeti életet, szellemi tereit jellemzik. A pályázat kiírói részérõl jó ötlet volt „fekete-fehérben” gondolkodni, és az általában kötelezõ tematika mellõzésével a fotómûvészet minden mûfaját, témáját, alkalmazási területét érvényesülni engedni. A fotográfusok meg is hálálták ezt a határtalan szabadságot. Cserébe ugyanis olyan végtelen szellemi teret adtak, ahol a nézõ, a kiállítást látogató a saját érzéseit és gondolatait is „beépítheti” a képekbe, miközben egyfajta párbeszéd indulhat az alkotó és a befogadó között. Divatos szóval mondhatjuk, hogy a képek „jól kommunikálnak”. Köszönet a fotográfusoknak – jegyezte meg Eifert János, akik legjobb munkáikat adták a nyilvános bemutatáshoz, és köszönet a szervezõknek, hogy a pályázat legjobb képei itt Nagykanizsán, a Magyar Plakát Házában bemutatásra kerülhettek.
A kiállítók – Kovács Krisztián, Kiss Nándor, Ujhelyi Zsolt, Horváth Zoltán, Makrai Márton, Miklós Kristóf, Peterman Károly, Kotnyek István, Dolmányosné Balogh Éva, Lipódi László, Molnár Tibor, Simán László, Tollár Eszter, Török Tibor, Varga Szilárd, Zágon László, Davor Dolenèiæ, Mario Bla¾eviæ, Ivan Šardi, Dino Simek, Valentina Vukadinoviæ, Petar Sabol, Lucija Trupkoviæ, Danijel Blazeka, Marko Gotal, Petar Grozni Kovaè, Nikola Hr¾enjak, Zoran Kolariæ, Filip Luèin, Davorin Mance, ®eljko Ovèar, Dino Simek, Dorian Šipoš, Valentina Vukadinoviæ, Darko Vurušiæ, Davor ®erjav, Biserka Sijariè, Kristian Jesenoviè, Igor Vuèko, Miran Dominko, Igor Ternar, Danijel Blazeka, Marko Gotal, Petar Grozni Kovaè, Nikola Hr¾enjak, Zoran Kolariæ, Filip Luèin, Davorin Mance, ®eljko Ovèar, Dino Simek, Dorian Šipoš, Valentina Vukadinoviæ, Darko Vurušiæ, Davor ®erjav – és mások, akik a képeiket adták. A zsûri nagy gonddal válogatott, a szervezõk jól teljesítettek, a képek falra kerültek. Hogy milyen értékeket közvetítenek, hogyan jönnek át az érzések és gondolatok, milyen szépséget sugároznak, azt majd a kiállítás-látogató közönség dönti el.
Ugyancsak sok érdeklõdõt – köztük húsz, Pécsrõl érkezõ alkotót – vonzott a megnyitót követõ napon az Eifert János által vezetett Fotó workshop a Medgyaszay Házba, ahol lányok közremûködésével a fényt és a mozgást követhették optikájukon keresztül a fotósok.
S hogy mennyire zajlik az élet a HSMK-ban mûködõ Kanizsa Fotóklub háza táján, azt nemcsak az mutatja, hogy a megnyitó ünnepségen kicsinek bizonyult az érdeklõdõk számára a plakát ház emeleti kiállítótere, hanem az is, hogy a napokban egy újabb helyszín kínál bemutatkozási lehetõséget számukra. Október 24-én a lendvaiak szervezésében nyílik közös tárlatuk immár osztrák fotósokkal kiegészülve Szlovéniában, a gradi várban. S ha valamennyien úgy akarják, lehet, hogy néhány év múlva, már négy fotóklub barátságáról beszélhetünk…

Bakonyi Erzsébet