Nagykanizsa jó úton indult el az elmúlt években. Megtalálta vízióját és céljait, mert azokra az erényeire és erõsségeire támaszkodott, amelyek a sajátjai, amelyek a hagyományából fakadnak. Ezért fontosnak tartom, hogy e szemléletmód által kialakított munka folytatódjon a jövõben is, a sikeres jövõnek ez lehet a garanciája a városunkban – mondta el Dénes Sándor, Nagykanizsa társadalmi megbízatású alpolgármestere, a Fidesz-KDNP nagykanizsai polgármesterjelöltje, azóta már ténylegesen megválasztott polgármestere, a Demokratának, hangsúlyozva, hogy a fenti szemlélet konkrét fejlesztésekben is kézzelfoghatóvá vált.

– Alpolgármester úr, mit tart a városvezetés legnagyobb erényének, legfontosabb vívmányának az elmúlt években?
– Számomra az elmúlt négy év jó példája bebizonyította, hogy akkor mûködik eredményesen egy városvezetés, ha nyugodt légkörben folyik a tervezett munka és hosszú távú, stratégiai gondolkodás jellemzi. Úgy gondolom, hogy egy város életében, mint akár a családok életében is, a legfontosabb az, hogy igazi közösségként tudjon létezni. Vagyis legyen tisztában a múltjával, identitását abból az erõbõl merítse, amit mások számára nyújtani tud, és ismerje azokat a képességeit, amire támaszkodva építheti a közös jövõt. Persze fontos elõfeltétel, hogy szülessen meg ez a közös jövõkép is, természetesen az említett értékekre alapozva.
– És úgy véli, Nagykanizsa ilyen város?
– Sok érdeme van ennek a városnak, és sajnos sok gátló tényezõt hordoz magában. De látom azt a fejlõdést, ami a pozitív irányba viszi, mert ténylegesen ezen érdemekre épít, köszönhetõen az elmúlt évek megváltozott városvezetõi szemléletének. Korábban sokszor azért szerepelt Nagykanizsa a médiában, mert sikertelen volt, vagy egyes botrányok feszítették a kedélyeket. Ma sokkal inkább a beruházások, a megújulás és a fejlesztés okán kerülünk a nyilvánosság elé, ami a Kanizsán élõk lelkületére is gyógyír. Az érdemeink, a hagyomány öröksége, értékei pedig a stratégiai gondolkodásnak köszönhetõen egyre több ember számára világlik ki. Gondolok itt a helyi termékek és kézmûves termékek felértékelõdésére, a munka szeretetére, a határon átnyúló történelmi, kereskedelmi és kulturális kapcsolataink újjáéledésére, a térségi logika elismerésére. Mindez a mi múltunkból fakad, mint ahogy a város polgári és kulturális értékei is. Ha ezek szóhoz tudnak jutni, ha teret kapnak, valóban virágozni kezdenek. Ez történt nálunk is. Újra indult a híres kanizsai piacon a környékbeli helyi és kézmûves termelõket helyzetbe hozó vásár, a Vásár(olj) Kanizsán! Ennek célja az itt élõ emberek munkájának megbecsülése, az itt megtermelt termékek elõnyben részesítése. Mert egészségesebb, és mert ide fordítódik vissza az elköltött kereset. Vagy gondolok itt azokra a sikeres pályázatokra és együttmûködésekre, amelyek a hátáron átnyúló horvát és szlovén városokkal együtt, de a térség településeit is helyzetbe hozva valósultak meg. Akár a kerékpáros fejlesztést, akár a turizmus más aktív területeit említhetem itt, mindegyik elindított egy sikeres pályát, amit fontosnak tartok, hogy folytatódjon.
– Milyen fejlesztések lendítették elõre a város és a környék gazdaságát?
– Az elmúlt években több, a városban és a térségben élõ polgár életét pozitívan érintõ beruházás történt. 1,5 milliárd forintból megszépült a városunk fõtere, az Erzsébet tér, mely méltó helyszíne több nagyszabású rendezvénynek és fesztiválnak. Többek között a Város Napja és a Bor- és Dödöllefesztivál talált otthonra ezen a helyszínen, amely utóbbi remélhetõleg bekerül a Magyar Értéktár gyûjteményébe is. Kanizsa belvárosa tehát látványossággá, turisztikai értékké vált, amit az itt élõk is újra megszerettek. Sokan sétálnak le a térre, beszélgetnek, de a környékbeli szolgáltatók is éledezni kezdtek emiatt, új lehetõséget látva a felújításban. Így tágabb értelemben, akár még gazdaságfejlesztési célokat is szolgál ez a rehabilitáció. Emellett elkészültünk egy nagyszabású csatorna beruházással, amit tizenkét, a városunkhoz közeli településsel együtt valósítottunk meg, és a szennyvíztelep rekonstrukciója is megtörtént. Jelentõs összegbõl, 4 milliárdos fejlesztéssel korszerûsítettük a Kanizsai Dorottya Kórház sürgõsségi ellátását. Utóbbi fejlesztések alapjaiban járulnak hozzá ahhoz, hogy javuljon a hozzánk tartozó több mint százezer ember egészségügyi ellátásának a színvonala. Három mûfüves pálya épült, melyek a gyermekek és a felnõttek egészséges életmódját szolgálják, a mindennapos testnevelést is segítik. Persze a felsoroltakon kívül az intézményeink, útjaink, kerékpárútjaink, járdáink és játszótereink is megújultak. Ennek a munkának az elismeréseként értékelem így azt is, hogy október folyamán az Eximbank Nagykanizsán kíván új irodát nyitni, amit a fejlõdésünkbe vetett hitük jelének látok.
– A beruházásokon túl nagyon fontos a munkahelyek teremtése és megõrzése, ezen a területen mi történt az elmúlt ciklus idején?
– Az elmúlt években több száz munkahely jött létre Nagykanizsán. Az ipari parkba betelepülõ mikro-, kis- és közepes vállalkozások mellett ki kell emelni az olasz tulajdonú DAB Production Hungary Kft. vízszivattyúkat gyártó üzemét, mely 150 fõt foglalkoztat. A kanizsai, új munkahelyeket teremtõ vállalkozásokat – saját programunk alapján – támogatással és telekár kedvezménnyel segítjük. A következõ öt évben fontos lenne folytatni a megkezdett sikeres munkát, hiszen a célunk, hogy Nagykanizsa virágzó ipari, kereskedelmi és kulturális központ, vonzó valamint befogadó város legyen Magyarország délnyugati kapujában. Ezeket kizárólag közös munkával, a kormánnyal, a parlamenti képviselõvel, a megyével, az önkormányzattal és Nagykanizsa polgárainak együttmûködésével tudjuk elérni.
– Milyen feladatok és folyamatok a jövõ legfõbb célkitûzései?
– Az egyik legfontosabb, hogy a következõ uniós ciklusban a vállalkozásfejlesztõ és gazdaságfejlesztõ forrásokból minél többet sikerüljön megszereznünk, ezáltal a városunk fejlõdését elõsegíthetjük. Ez év tavaszán fogadta el a közgyûlésünk a város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, ennek mentén szeretnénk haladni, bevonva a vállalkozásokat a tervezésbe is, természetesen az itt meglévõ szakmai értékekre és hagyományokra építve. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha a pályázatok az itteni igényekkel összhangba kerülnek kiírásra. Ez döntõ tényezõ. De ne felejtsük, hogy kedvezõ földrajzi elhelyezkedésünk és közlekedési csomópont mivoltunk kötelezõen logisztikai központnak kínálja Nagykanizsát. Ehhez viszont komoly infrastruktúrával ellátott, beépítésre alkalmas ipari területeket kell kialakítanunk, mivel a meglévõk lassan elfogynak. Azonban figyelnünk kell arra is, hogy megfelelõ létszámban álljon rendelkezésre szakképzett munkaerõ, így a szakképzés megerõsítése is hosszú távú kérdés. És mivel Nagykanizsa fejlõdését a térségben gondolkodva képzeljük el, hiszen városunk egy olyan ipari övezet része, amely összekapcsolja a dél-németországi, ausztriai és észak-olaszországi iparvidéket, ezért nyitott gondolkodással fordulunk lehetséges partnereinkhez, ismerve erõsségeinket, munkálkodva a gyengeségeinken. A céljaink eléréséhez azonban elengedhetetlen az eddigi munka folytatása. Csak így tehetjük lehetõvé, hogy Nagykanizsa otthont teremtsen minél több polgár számára, akik munkát, megélhetést találnak, gyermekeket nevelnek és gyarapítják a várost. Ez a sikeres jövõ garanciája.
Magyar Demokrata