Az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának 2003-as döntése alapján október 25. napját a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjának nyilvánították.

A kezdeményezés célja, hogy az igazságszolgáltatás intézménye ”közelebb kerüljön” az állampolgárokhoz, s ennek során a polgárok megismerjék, megértsék a jogaikat, a bírósági rendszer, illetve a polgári igazságszolgáltatás tényleges mûködését. Fontos, hogy felismerjék: a bíróságok nemcsak büntetéseket szabnak ki, hanem olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek elõsegítik ügyeik intézését.
Bár maga a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja nem régóta létezik, a polgári igazságszolgáltatás történetileg messzire vezethetõ vissza, s a mai jogrend mellett a történelmi vonatkozás is felettébb érdekes.
Megyénk tekintetében - részben zalai munkásságuk miatt - történelmileg három nevet fontos megemlíteni: dr. Hutás Józsefét, dr. Degré Miklósét és dr. Degré Alajosét.
Az 1869-ben Magyaróvárott született Hutás Józsefet 1897-ben nevezték ki a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék albírájává. Innen 1902-ben Alsólendvára került. 1907-ben áthelyezték a Soproni Királyi Törvényszékhez, majd 8 év gyõri bíráskodás után 1921-tõl a Kúria bírája, 1930-tól tanácselnöke, 1937. október 31. napjával pedig a másodelnöke lett. Mint másodelnök a Kúria I. polgári tanácsának elnöke, és így az igazságszolgáltatás polgári ágazatnak legmagasabb rangú bírája volt.
Dr. Degré Miklós - akinek apja, Degré Alajos ügyvéd, író a márciusi ifjak egyike volt, fia (szintén Alajos) pedig a Zalaegerszegen született jogtörténész - 1906-1911 között a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék elnöke volt. 1915 és 1921 között a budapesti ítélõtábla tanácselnöke, 1921-tõl alelnöke, 1926-tól pedig elnöke az ítélõtáblának. 1927-tõl a politikai életben is részt vállalt: tagja volt a felsõháznak, s a mentelmi bizottság elnöki tisztségét töltötte be.
A harmadik név dr. Degré Alajosé, aki a Zalaegerszegi Törvényszék jogi könyvtárának névadója is. A jogtörténész törvényszéki bíró, illetve táblabíró 1909 májusában született. 1960-tól, tizenhárom éven át a Zala Megyei Levéltár igazgatója volt, majd nyugdíjazásáig fõlevéltáros. 1949 februárja és 1950 decembere között - politikai okokból való eltávolításáig - a Pécsi Ítélõtábla polgári ügyszakos bírájaként tárgyalt.
Ha a polgári igazságszolgáltatás Zalához kötõdõ jeles bíráiról beszélünk, említsük meg a Kúria jelenlegi elnökét, dr. Darák Pétert, aki szintén Zalaegerszegen kezdte bírói pályafutását.

A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja kapcsán októberben Európa-szerte rendezvényeket, nyílt napokat szerveznek a bíróságokon. A Zalaegerszegi Törvényszék az elmúlt hetekben többször is fogadott látogatókat a bíróság épületében, s - elõzetes egyeztetés alapján - továbbra is várja látogatóit a „Nyitott bíróságok” program keretében. A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjának alapvetõ célja, hogy közelebb hozza a bíróságot az állampolgárokhoz, Mi ezúttal az állampolgárok ”otthonába visszük” be a jogot: az Egerszegi7Nap címû újsággal együttmûködve a lap hasábjain ide kapcsolódóan egy nyereményjátékot indítunk, s a helyes megfejtõk között a törvényszék által felajánlott könyvnyereményt sorsolja ki a lap. Megemlítendõ a bírósági nyitottság apropóján az is, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék hónapok jelen van a Facebook-on. A bíróság közösségi oldalán ítéletekrõl, a bíróság munkájáról, az állampolgárokat érintõ kérdésekrõl, változásokról, érdekességekrõl lehet olvasni. Október 31-i határidõvel lehet jelentkezni az Országos Bírósági Hivatal által kiírt bírósági fotópályázatra is, melyre – a bírósági épületeket, pillanatokat megörökítendõ - amatõr fotósok jelentkezését várják. Errõl részletesebben a közösségi oldalon, s a bíróság honlapján (http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/) is található információ – tájékoztatta lapunkat - Dr. Beznicza Árpád a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.
 

Kanizsa