Már a hatodik alkalommal megrendezett Cecília kórustalálkozó elõtt, a Krisztus király vasárnapi misén érzõdött, énekelni szeretõ, imádságos hívek jöttek el.

Dr. Páhy János plébános bevezetõjében utalt rá, a Sarló Boldogasszony templomban elsõ ízben énekel a piarista Citerácska kiskórus. (Képünkön karnagyukkal, Szentgyörgyi Ildikóval.) Mûsorukban felcsendült egy 14. századi montserrati zarándokének is. Táncra indító ritmusa hallatán kiegészítésre szorul Szent Ágoston híres mondata: Aki szépen énekel, kétszeresen imádkozik. - Hát, még aki táncra perdül! Palestrinától a kortárs Marco Frisináig ívelt a következõ, a Miklósfai Plébánia Metz László vezette kórusának repertoárja. A Piarista Iskola vegyeskara, a Mathia mûsorán többek között Halmos – Sík mûve, a Hogyha az Úr nem építi a házat is szerepelt. Karnagyuk Ráczné Bella Cecília volt, õt elõzõ napi névnapja okán külön is köszöntötte a házigazda plébános atya. A Szent Imre kórus a Felsõtemplomból érkezett. Martonné Németh Mária vezetésével ritkán hallható misét énekeltek Johann Gustav Eduard Stehle 19. századi német szerzõtõl. Két horvát Mária ének után a Szeretet himnuszát osztották meg velünk a Vargovics Józsefné által felkészített tótszerdahelyiek. Tulman Géza és Horváth Norbert készítette föl a kiskanizsai templom kórusát, záró Mária éneküket latinul és magyarul is elénekelték. Befejezésül az egész templom zengett a Szent Cecília himnusztól.
 

Kanizsa