A hosszú, mozgásszegény téli idõszak után 67-en fogadták el a "túrameghívást" a február 28-ai, gyönyörû napsütésben lezajlott Hóvirág túrára. A legfiatalabb túrázó 6, a legidõsebb 65 éves volt. A résztvevõk a Nagykanizsa, Teleki utca víztorony, Hét bükkfa forrás, Rák patak völgye, lónyelvû csodabogyós, Gáspár hegy, Erzsébet telep, Csónakázótó, Nagykanizsa útvonalon haladva élvezték a táj és a gyönyörû idõ szépségeit.

– A kiindulóponton rövid tájékoztatót adtunk az ipari mûemlék „öreg” Víztoronyról. A túra során elsõsorban a természeti értékek bemutatására törekedtünk. Utunk elsõ felében a Csónakázótó építésének történetét mondtuk el, majd ennek keretében bemutattuk az itt található objektumokat, mint: lovas akadálypálya, szánkópálya, kajak–kenu pálya, csónak-kikötõ, modellezõ pálya, kilátó, labdajátékokra alkalmas területek, hétbükkfa forrás, erdei tanösvények, pihenõhelyek, játszótér.

– Ezzel szerettünk volna felhívni a figyelmet arra, hogy az év különbözõ szakában milyen sokszínû sport- és szabadidõs programokat találhatnak az ide látogatók. Megálltunk a Dr. Mezõ Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola által újra faragtatott Kõrösi emlékoszlopnál, ahol a nagy utazóra, kelet-kutatóra emlékeztünk. A szabadtéri színpad melletti füves területen bonyolítottuk le a „lécelés” elnevezésû játékot, melyet 2-szer 3 csapat, majd a felnõttek – köztük több pedagógus - is megtanultak. A játékot nagy lelkesedéssel fogadták, ötletét elvitték saját intézményükbe is. Utunk további részében az erdõ fáit és érdekesebb aljnövényzetét mutattuk be, és a természet védelmének fontosságát is megemlítettük. Felkerestük a Rák patak völgyét, ahol rengeteg hóvirágra bukkantunk, majd a ritka elõfordulása és érdekessége miatt fontosnak tartott lónyelvû csodabogyóval ismertettük meg túrázóinkat. Röviden elmondtuk a Pusztaegyházi templom múltját, mely romokat már nem is láthattuk, mert sûrû bozót fedi a helyét. Régebben ezen a területen is nagyszámban volt fellelhetõ a lónyelvû csodabogyó, ám a tarvágás miatt és a bekerítést követõen nem tudtuk a területet bejárni, bemutatni. Ezt követõen a Gáspár hegyen keresztül a Ferences tanyát is érintettük, ahol ifjúsági szálláshely található, melyet a tulajdonos be is mutatott. A csónakázótóhoz visszaérve pihenõt tartottunk, majd itt kerül sor az emléklapok kiosztására, a jutalmazásra, a sorsolásra. Rövid gyaloglás után érkeztünk vissza Nagykanizsára az „öreg” Víztoronyhoz. A túrán vendégünk volt Kiss László, az MTSZ elnökségi tagja. Minden túrázó büszkén mondhatta el magáról, hogy teljesítette a közel 17 km-es távot, mely a téli mozgásszegény idõszak után nem kis teljesítmény.