Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése Nagykanizsa

Tisztelt Közgyûlés!



Az 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (Ötv) akként rendelkezik, hogy az önkormányzat rendeleteit a polgármester és a jegyzõ írja alá. Figyelemmel arra, hogy a polgármester a neki biztosított „vétó” jogával élt, és ennek megfelelõen nem írta alá a rendeletet, az ki sem hirdettethetõ. Megjegyzem az Ötv. szerint a kihirdetés egyébként jegyzõi kötelezõ feladat. Az önkormányzati rendelet kihirdetésérõl az önkormányzat hivatalos lapjában, illetõleg a helyben szokásos - a Szervezeti- és Mûködési Szabályzatban meghatározott - módon a jegyzõ gondoskodik. A kihirdetés idõpontját az önkormányzati rendeletre rá kell vezetni. A kihirdetés elmaradása a jegyzõ felelõsségre vonását vonja maga után. A ki nem hirdetett rendelet nem alkalmazható, annak alapján jogszerûen sem jogok, sem kötelezettségek nem állapíthatók meg.
Az Ötv. 35.§. (3) bek. szerint a polgármester, ha a közgyûlés döntését az önkormányzat érdekeit sértõnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követõ három napon belül nyújthatja be, a közgyûlés a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. E körben egyébként több döntés is született (pl. BH2006. 133. Ha a polgármester a képviselõ-testület döntésének ismételt megtárgyalását kezdeményezi, azt érdemben kell tárgyalni (1990. évi LXV. tv. 35. §).
Az Ötv. 1994. évi módosításánál a törvényalkotó újrafogalmazta a polgármester szerepét. Általánossá tette a polgármester közvetlen választását, szigorította az összeférhetetlenségi eseteket, erõsítette a polgármester önkormányzati szerepkörét hatásköreinek bõvítésével is. Ezek sorába tartozik a polgármesternek itt szabályozott az a hatásköre, mely szerint ha a közgyûlés döntését az önkormányzat érdekeit sértõnek tartja, kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. Ez egy kivételes eszköz, mellyel a polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal élhet. Az ismételt felülvizsgálatot három napon belül kezdeményezheti. A kezdeményezés egyben a közgyûlési ülés összehívását jelenti az ismételt tárgyalásra utaló napirenddel. A polgármesteri kezdeményezés a közgyûlési döntésre halasztó hatályú, azt nem lehet végrehajtani. Az önkormányzat elfogadott rendeletére is vonatkozhat az újratárgyalás kezdeményezése, hiszen a törvény szerint a döntés ismételt tárgyalása kezdeményezhetõ. Az önkormányzati döntés pedig lehet rendelet vagy határozat. A rendelet kihirdetésére is halasztó hatálya van a polgármesteri kezdeményezésnek, így azt a jegyzõ nem hirdetheti ki. A polgármestert nemcsak az ülést követõ három nap köti az ismételt tárgyalás kezdeményezésénél. A törvény azt is kimondja, hogy a képviselõ-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. Ez az elõírás szintén köti a polgármestert. Az ülés összehívásánál erre a határidõre tekintettel kell lennie. A közgyûlés köteles megtárgyalni a polgármesteri kezdeményezést.
A ki nem hirdetett „rendelet” nem jogszabály.

Ad.2. A 2009. évi költségvetés, melyet a közgyûlés az elmúlt ülésén elfogadott - nagyon finoman szólva is - nyomorba döntené a város gazdálkodását. Megítélésem szerint helytelenül gondolkodnak azon képviselõk, akik úgy ítélik meg, hogy a város mûködése kb. 2,2 milliárd forint összegû hiánnyal finanszírozható, fenntartható. Ha figyelembe vesszük a jelenlegi hitelállományt, megvizsgáljuk a devizahiteleink jelenlegi forintban kifejezett összegét, áttekintjük az idei, és azt követõ 10-15 év adóság szolgálatát, a felelõs képviselõk látják, hogy a város jövõje eléggé determinált, és eléggé szûk mozgáskeretek közé szorult. Abbéli véleményem jottányit sem változott, hogy sem a polgármestert, sem az alpolgármestert, és legkevésbé a jelenlegi FIDESZ frakciót nem tartottam és nem is tartom alkalmasnak a város vezetésére (sajnos meg kell állapítanom, hogy az eltelt idõ engem és mindazokat igazolta akik hozzám hasonlóan gondolkodnak), mégis el kell ismernem, hogy a megelõzõ közgyûlés több döntése is hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásáért. Ennek értelmében õszinte kritikával meg kell állapítanom, hogy természetesen nem csak a jelenlegi „vezetés” terhére rovom a kialakult helyet, de tény ami tény, „helyzet van”. Ha vannak olyan képviselõk (az eddigiek azt bizonyítják, hogy vannak), akik úgy ítélik meg, hogy nincs gond, és lehet a hitelállományt ilyen drasztikusan növelni, úgy õk tévednek, vagy ami sokkal rosszabb, szándékosan akarnak olyan helyzetet teremteni, melybõl csak egy látszik tisztán, az pedig nem más, mint a kilátástalanság. Véleményem szerint ezen képviselõk nem, hogy az alagút végén a fényt, de magát az alagutat sem látják. A jelen helyzetben álláspontom szerint nem a jövõbe vetett hitet, a jövõbe rejlõ lehetõségeket kell felemésztetni, hanem a jövõt kell megalapozni. A várost olyan helyzetbe kell tartani és/vagy hozni, hogy a válság elmúltával kedvezõ pozícióból startolhassunk. Meg kell teremteni annak lehetõségét, hogy minél több pályázati forrás legyen elérhetõ városunk számára. Nem gondolnám, hogy a globális világ méretû gazdasági válság feltétlenül azt üzeni Nagykanizsának, hogy „tessék minél több hitelt felvenni, tessék az össz hitelállományt az elviselhetetlenség szintjére emelni, hiszen ez a követendõ út”. A költségvetés „csak” annyit szól a jövõrõl, hogy bemutatja annak siralmas voltát. Kérem szíveskedjenek áttekinteni az elkövetkezõ évek hiteltörlesztésének nagyságát. A felvett hiteleket az önkormányzatnak a saját bevételei terhére kell visszafizetni. Így lesz ez ebben az évben is, de a prognózisok szerint e bevételek jelentõsen csökkenni fognak. Mibõl és miként kívánjuk teljesíteni kötelezettségeinket? Miért kell elvonni minden fejlesztési lehetõséget a következõ közgyûléstõl? Tudatában vagyok annak a ténynek, hogy a hitel nem azért rossz, mert hitelnek nevezik, hanem a hitel „jóságát – rosszaságát” többek között annak célja, felhasználási módja, és a felhasználás során képzõdõ eredmény dönti el. A felveendõ hitelek e tekintetben jó hitelek?

Tisztelt Közgyûlés!

Álláspontom szerint a 2009. év gazdálkodása nem képzelhetõ el hitelfelvétel nélkül, de véleményem szerint annak nagysága összességében nem haladhatná meg az 1,2 milliárd forint összeget. Nyilvánvalóan tudom, hogy számtalan beruházást kell megvalósítani, de ha valamikor, akkor most a legidõszerûbb azok között fontossági sorrendet, rangsort felállítani. Szerintem a rangsorban elõkelõ helyre kell sorolni a Kiskanizsai Egészség Centrum megépítését, mégpedig önkormányzati forrásokkal, és nem valamilyen (netán személyes) érdekektõl vezérelve valakik által idehozott befektetõ által megvalósítandó módon. Fontos és megvalósítandó a közúthálózat felújítása, melyben nem annak kell a vezérlõ elvnek lennie, hogy netán valamelyik képviselõ ott lakik, hanem többek között a tömegközlekedési útvonalak, a már szinte járhatatlan egyéb útszakaszok állapota legyen a döntést megalapozó. Természetesen el lehet hanyagolni az útjaink és a járdáink állapotát, de akkor javaslom, hogy a költségvetés tegyen félre céltartalékként 20 millió forint összeget gólyalábak vásárlásra, és gólyalábas tanfolyamok szervezésére.

Azt gondolom, hogy csak felelõsen, a képviselõk esküjében foglaltaknak megfelelõen lehet költségvetést elfogadni. Kevés indok az a személyes ellentét, mellyel az alpolgármester és az SZDSZ képviselõi viseltetnek a polgármesterrel szemben ahhoz, hogy a szinte már gyûlölettõl és a nagy egymásra találástól vezérelt FIDESZ-SZDSZ koalíció megszavazza a várost romba dönteni képes költségvetést.

Nagykanizsa, 2009. március 19.




Dr. Fodor Csaba

További hírek:

SZÓRÓL SZÓRA ROVAT >>>