Leromlott, balesetveszélyes állapota miatt idén nem nyitják meg a látogatók elõtt a Finnugor Néprajzi Parkot Zalaegerszegen - közölte Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetõje kedden az MTI-vel.

A néprajzi parkban található tucatnyi különbözõ méretû ház, egykori szálláshely túlnyomó része veszélyben van, az építmények tetõszerkezete teljesen leromlott. Elsõ lépésben a tetõket kell visszabontani, hogy meg tudják óvni a még nem károsodott faanyagokat a pusztulástól - ismertette a problémákat Varjú András.
Hozzáfûzte: már a néprajzi park létrehozásakor felmerült, hogy a térség mikroklímája a legkevésbé sem felel meg a finnugor házak építési módjának és az eredetileg használt faanyagok sem tudnak ezen az éghajlaton hosszú távon megmaradni.
A Finnugor Néprajzi Park épületei - többek között a hanti és a manysi szálláshely, a mari kerített porta - eredeti helyükön fél éven keresztül fagyban álltak, a fenyõdeszkából ácsolt tetõre az év túlnyomó részében hó esett. Zala megyében viszont ezeket a házakat esõ áztatja, a fagyos idõszak pedig évente pár napig tart. A rovarok a fél éven át tartó fagyos idõben teljesen kipusztultak, ezen a mikroklímán viszont a faanyagban maradnak és teljesen tönkreteszik - magyarázta az osztályvezetõ.
Beszélt arról is, hogy a problémák teljes megoldásra a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) benyújtott pályázattal próbálnak meg forrást szerezni. Mûhelybeszélgetést kezdeményeznek az ország szabadtéri múzeumaival, konzultálnak a lengyelországi Sanokban található Szabadtéri Falumúzeum szakembereivel és ezen információk birtokában döntenek majd a néprajzi park jövõjérõl.
A néprajzi park a szálláshelyek, az eredeti berendezési és használati tárgyak segítségével a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutatja be. Az elsõ épületegyüttesek az 1999-ben felépült a hanti majd, a manysi szálláshelyek voltak.
A Zala folyó holtágának egyik oldalán létrehozott szabadtéri kiállítóhelyet egy keskeny híd választja el a Göcseji Falumúzeumtól.

MTI - Kanizsa