Az új Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet idén március ötödikén lépett hatályba – a megújult szabályozásból leginkább a használati szabályok érintik az állampolgárokat. A jövõben tehát az anyagok tárolására, a menekülési utak biztosítására, a központi szellõzõrendszerek karbantartására, a tûzoltó készülékek számának meghatározására kell jobban odafigyelni az embereknek mindennapi tevékenységük során. Fontos és új elemei a szabályozásnak a szabadtéri tüzek gyújtására, illetve az éghetõ folyadékok és gázok tárolására vonatkozó passzusok.

Az új rendszerben az általános tárolási szabályok jól elkülönülnek a robbanásveszélyes anyagokra tárolására vonatkozó elõírásoktól. Pontosan meghatározza a rendelet, miként lehet lakóépületben, illetve kereskedelmi rendeltetésû épületben (valamint ezek önálló egységeiben) propánbutángáz-palackot tárolni. Ahogy azt is lefekteti az új norma, hogy mennyit lehet tartani egy adott helyen a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokból. Tiltja a gázpalackok tárolását a gépjármûtárolóban és a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálószoba stb.). Többszintes, több lakásból álló épületekben lakásonként legfeljebb egy propánbutángáz-palackot tarthatnak a lakók, de ezt is kizárólag olyan épületben, amelynek tartószerkezetei igazoltan kibírják egy esetleges gázrobbanás erõhatásait.

A lakóépületek esetében az egyik legfontosabb új szabály a menekülési útvonalakra vonatkozó rész: eszerint az ilyenként szóba jöhetõ területeket tilos leszûkíteni. Ezen közlekedõkön – az elõbbi fõszabályt figyelembe véve – növényeken kívül csakis olyan dekorációk, szõnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak tarthatók, amelyek az érintett fal vagy padlózat felületének legfeljebb tizenöt százalékát fedik le épületszintenként. A menekülésre számításba vett közlekedõkben, nem füstmentes lépcsõházakban és a pinceszinti helyiségekben ezen engedélyezett anyagok sem ronthatják a hõ- és füstelvezetés hatékonyságát. Semmit sem szabad tárolni a tûzgátló elõtérben, a füstmentes lépcsõházban és annak elõterében. Azokban a lakóépületekben, amelyek legfelsõ használati szintje tizennégy méternél magasabban helyezkedik el, a gyártó által meghatározott rendszerességgel, ennek hiányában legalább háromévente kell tisztítani a központi szellõzõrendszert, az elvégzett munkát pedig írásban is igazolni kell. A szellõztetõrendszer nyílásait tilos eltorlaszolni az új tûzvédelmi szabályzat szerint.

Több apró, ám annál fontosabb elemmel egészültek ki az éghetõ folyadékok és gázok használatának szabályai. Lakásban – ha önálló, egylakásos lakóépületrõl van szó – legfeljebb húsz liternyi egyes vagy kettes tûzveszélyességi fokozatú folyadék (például benzin) és robbanásveszélyes osztályú aeroszol, valamint legfeljebb hatvan liternyi hármas tûzveszélyességi fokozatú folyadék (pl. gázolaj) tárolható. Többlakásos épületnél ugyanezen anyagokból lakásonként legfeljebb tíz litert (egyes-kettes fokozatú folyadék és aeroszol), illetve legfeljebb harminc litert (hármas tûzveszélyességi fokozatú folyadék) szabad tartani. Lakóépülethez, vagy lakás céljára szolgáló épületrészhez tartozó garázsokban parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként összesen legfeljebb öt liter üzemanyag és a háztartásban használatos éghetõ folyadék tárolható – természetesen a gépkocsik tankjában tárolt üzemanyagon felül. Egyéb garázsokban, gépjármûtároló helyiségekben sem éghetõ folyadék, sem éghetõ gáz nem tartható – kivéve a gépjármûvek tankjában tárolt mennyiséget.

Az egy-egy területen tartandó tûzoltókészülékek számát is más elvek, és így más szabályok szerint kell kiszámolni a jövõben. Korábban ez a szóban forgó helyiség tûzveszélyességi osztályától és területétõl függött. Az új tûzvédelmi szabályzat azonban már nem ismeri a tûzveszélyességi osztály fogalmát az épületek esetében. Ezért az a megoldás született, hogy bizonyos nagyságú területen kell adott mennyiségû oltóanyagnak készenlétben állnia. Vagyis most már a helyiség üzemeltetõje döntheti el, hogy több kisebb, avagy kevesebb, ámde nagyobb mennyiségû oltóanyagot tartalmazó készülékkel biztosítja az elõírt oltóanyagegységet.

Újdonság – és a lakosság számára talán az egyik legfontosabb eleme is a most hatályba lépett rendeletnek – a szabadtéri tüzek gyújtására és e tüzek megelõzésére vonatkozó szabályok gyûjteménye. Azért, hogy csökkenjen a szabad területen keletkezett tüzek száma, a rendelet bevezeti az irányított égetés fogalmát, és meghatározza annak részletes követelményeit. A külterületi ingatlanok tulajdonosai kötelesek a tervezett égetés elõtt tíz nappal kikérni a tûzvédelmi hatóság engedélyét, ha tíz hektár egybefüggõ területen szeretnének égetni. A tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során tilos a tarlót minden oldalról egyszerre felgyújtani, az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. Tíz hektárnál nagyobb területen pedig csak szakaszosan lehet a tarlót felégetni, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet hozzáfogni a többi résznek. A tarlóégetés során gondoskodni kell a megfelelõ létszámú, tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott és kellõen kioktatott személyzetrõl, továbbá egy ekével felszerelt traktort is készenlétben kell tartani a helyszínen.

Tilos a jövõben szalmát elégetéssel megsemmisíteni, illetve a lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni. Az égetéssel érintett szakaszokat a tûz meggyújtása elõtt legalább három méter széles sávban körül kell szántani. Újdonság az elõzetes vadriasztás kötelezettsége is az égetni szándékozott területen – ez az apróvadak védelmét szolgálja. A fasorok, facsoportok védelmére pedig legalább hat méter széles védõsávot kell szántással kialakítania annak, aki irányított égetést kíván végrehajtani.

A belterületi ingatlanok tulajdonosai a zöldhulladékot csak akkor semmisíthetik meg égetéssel, ha ezt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi. Az égetés során a tüzet itt sem szabad õrizetlenül hagyni, és veszély esetén, illetve az égetés végeztével a lángokat gondosan el kell oltani. Az égetés végeztével a helyszínt át is kell vizsgálni, az esetleges visszamaradt parázslást, izzást meg kell szüntetni vízzel, földtakarással vagy kéziszerszámokkal - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján. Fotós: Cseresznyés Dániel tûzoltó hadnagy

Kanizsa