Amint arról már beszámoltunk a Nagykanizsai Központi Rózsa Óvoda Attila Tagóvodája és az önkormányzat 15. alkalommal szerveztek meg a Nemzetközi Óvodapedagógiai Konferenciát, mely ezúttal A környezeti nevelés közügy címet viselte. Írásunk után most közre adjuk a szakember beszámolóját is.15. Nemzetközi Óvodapedagógiai Konferencia került megrendezésre Nagykanizsán a Központi Rózsa Óvoda Attila Tagóvoda szervezésében. A 2015. Április 13.-án, a Halis István Városi könyvtárban, mintegy 130 fõnyi szakmai közönség gyûlt össze. A konferencia „A környezeti nevelés közügy”címet viselte, témájában a fenntarthatóságra nevelés stratégiájának megvalósulása bölcsõdék- óvodák-iskolák vonatkozásában szerepelt.

A megnyitó az Attila Óvoda Maci csoportosainak és óvónõinek hangulatos tavaszi dalos, verses köszöntõjével kezdõdött, és még a közönség is dalra fakadt. Ezután Farkas Róbertné, az Attila Tagóvoda vezetõje köszöntötte a résztvevõket, majd a konferenciasorozat eddigi alakulásáról és az idei téma fontosságáról beszélt. Dénes Sándor, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg a szakmai rendezvényt. Beszédében méltatta a környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés idõszerûségét.
A szakmai elõadások sorát Simonyi István, köznevelés - stratégiai szakreferens az Emberi Erõforrások Minisztériumából kezdte. Témája a Fenntarthatóságra nevelés a nevelési-oktatási intézményekben. Fontosnak tartotta, hogy az egyes fogalmakkal tisztában legyünk, hiszen a fenntarthatóságra nevelés szélesebb körû fogalom, mint a környezeti nevelés, ezek célja, hogy harmóniában éljünk a természettel, hiszen így lesznek a gyermekeink egészségesek. Szükségesnek tartja az elkerülhetetlen konfliktusokat, melyek megoldása mindig elõre visz bennünket. Példának állította az 1975.-ös Belgrádi Cartát, amely csak része egy hosszú útnak, állomásai 1977. Tbiliszi, 1994. ENSZ Fenntartható Fejlõdés Bizottságának létrehozása. A fenntartható fejlõdés kérdését a növekvõ szükésgletek melletti harmonikus fejlõdés jelenti és kulcsfontosságúnak tartja a fogyasztás visszaszorítását.
A fenntarthatóságra nevelés legfontosabb színtere a köznevelés, ahol a feladatunk az olyan személyiségvonások kialakítása, mely alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy elfogadják mások véleményét, tisztában legyenek saját és környezetük értékeivel, ismerjék meg az ember és környezet kapcsolatát, a helyes viselkedésmódokat. Mindezt olyan pedagógusokkal lehet megvalósítani, akik hitelesek, elõrelátóak, lelki hajtóerõvel, kitartással rendelkeznek, és látják az utat, amit bejárni kívánnak a kitûzött célig. Az óvodán, iskolán kívüli programok nagy hatással vannak a gyermekekre. A pedagógusok figyelmébe ajánlotta a projektmódszert, amely a környezeti nevelés hatékonyságát segíti, hiszen mind az értelmi, mind az érzelmi intelligenciára kell épülnie. A Zöld Óvoda, Öko Iskola mozgalom 1986 óta létezik, és elsõ Öko Iskolai címet 2005-ben adták ki, 2012-ben már az Örökös Öko Iskola cím is kiadásra került. A Zöld Óvoda program 2006-ban indult, jelenleg 515 óvoda viseli ezt a megtisztelõ címet. Cél, a minél szélesebb hálózat kiépítése, mely a fenntarthatóságra nevelés terjedését, színvonalának javulását eredményezi. Ezt országos Forrásközpontok létrehozásával kívánják megvalósítani.
„Amikor változás szele fúj, egyesek védõfalakat építenek, mások szélmalmokat. ” kínai mondással kívánt további lelkesedést, kitartást a munkánkhoz.
Második elõadás a „Paradigmaváltás a bölcsõdei környezeti nevelésben” címet viselte. Szekeresné Pánovics Anikó kisgyermeknevelõ elmondta, hogy a paradigmaváltás azt jelenti, hogy mi hatunk a környezetünkre, s mindezt a csalások bevonásával végzik. Fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a városi rendezvényeken. A környezettel való pozitív kapcsolat az élmények, a tapasztalatba ágyazott tanulás folyamatában alakul ki. A szeretet, az utánzás, a tanulás együttesen elvezet az alkotó ember kiteljesedéséhez. A munkára nevelés már bölcsõdés korban is fontos. A környezeti nevelés feladatai a közös rácsodálkozás, inger gazdag környezet, szépség keresése, tisztelet a teremtények iránt, egymásra figyelés. Az egészséges életmód kialakítását szolgálák a kóstolgató programjaik, melyek a családok részvételével zajlik. Már itt is alkalmazzák a gyermeknevelõk a projektmódszert.
Az Egyesített Bölcsõdék vezetõje Körmendi Viktória bemutatta az indikátorcsoportokat a bölcsõdei környezeti nevelésben, és felvázolta, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a bölcsõdepedagógusnak. Ezek az elkötelezettség, a változtathatóságba való hit, a feladatteljesítés, a szakmai önkép. Mint vezetõ fontosnak tartja, hogy családbarát legyen a munkahely. A bölcsõdék a hagyományok hídján keresztül teszik meg zöld lépéseiket a családok felé, és ezekbõl különbözõ rendezvényeket be is mutatott.
A konferencia nemzetközi mivoltát a Magyarkanizsáról érkezõ, magyar anyanyelvû óvónõk garantálták. Veszelinov Ibolya a Gyöngyszemeink Iskoláskor elõtti Intézmény igazgatónõje érkezett kolléganõivel, Körmöczi Valériával és Vukovity Szuzannna pszichológussal. Elõadásuk címe: Séták, kirándulások, látogatások volt, melynek témájában a környezeti nevelés különbözõ mozzanatait mutatták be. Intézményük, melyhez 11 óvoda tartozik, 10 helyiségben szétszórtan, 590 óvodással mûködik. A megismerési folyamatokban, a tárgyi valóságban az összefüggések felismerése, következtetések, általánosítások levonása történik. Séták alkalmával nemcsak megfigyeléseket végeznek, hanem a helyes viselkedést is gyakorolják, szocializálódnak. Kirándulások alkalmával a közeli és távoli környezettel ismerkednek, felfedezõ utakon különbözõ feladatokat végeznek. A látogatások lehetnek egy alakommal vagy folyamatosan, és jól meghatározott célkitûzések szerint zajlanak.
Másik külföldi vendégünk Romana Lebar és Tímea Tóth, a lendvai óvodából érkezett. Õk a környezeti nevelést más megvilágításból, a dicséret fontosságát hangsúlyozva mutatták be. Miért fontos a dicséret? Erõsíti az önbecsülést, az öntudatosságot. Sajnos mai kultúránkban kevés a dicséret. Fontos, hogy a felnõttek mintát adjanak a gyermekeknek, s ne általánosságban dicsérjenek, hanem az adott tevékenységet, cselekedetet ismerjék el. Bemutatták „Derûs üzenetek” projektjüket, melynek célja a megfontolt, pozitív üzenetekkel a pozitív énkép kialakítása. Ebbe a projektjükbe a szülõket is bevonták, mûhelymunka keretében a dicséretrõl tapasztalatot szerezhettek. Hatására megváltozott a szülõk körében a dicséretek tartalma, és a gyermekek önbecsülése is fejlõdött.
Az óvodás korosztály után az iskolások következtek, a Nagykanizsa Kõrösi Csoma Ssándor Áltanános Iskola, Péterfy Sándor tagintézmény tanítója, Molnárné Vámos Gyöngyi mutatta be a Környezeti nevelés megvalósulását a Pétery Iskolában. Évnyitótól évzáróig figyelemmel kísérhettük az iskolában folyó munkát, melynek fontos elemei a világnapok megtartása. A mindennapjaikba az energiatakarékosság, a szelektív hulladékgyûjtés, a Madárbarát kert fenntartása, a virágosítás már beépült. Emellett különbözõ projektnapok, tehetségnapok kerülnek megrendezésre. Az intézmény kezdeményezte, az Öltözz pirosba! figyelemfelhívó programot, a szociális érzékenység fokozására. A Pénz 7, Te Szedd!, a Zöld Családi nap a Zöld táborban, az Erdei Iskola program, mind-mind fémjelzi az elhivatott környezeti nevelést a Péterfy iskolában.
Az elhangzott elõadások hû képet adtak arról, hogy a bölcsödétõl az iskoláig minden korosztályban elhivatott, lelkes, kitartó pedagógusok tevékenykednek, akik a fenntarthatóság jegyében végzik környezeti nevelõ munkájukat.
További jó munkát, és sok együttmûködõ kollégát, szülõt kívánunk nekik.
 

Novath Katalin, a Nagykanizsa Központi Rózsa Óvoda Attila tagóvoda Zöld Óvoda Bázisának koordinátora