Átalakulnak a 2016/17-es tanévtõl a szakképzõ iskolák: a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. Ingyenessé válik a második szakképesítés megszerzése. A többi között ezt tartalmazza az Országgyûlés által szerdán elfogadott, a szakképzésrõl, a felnõttképzésrõl és az azokkal összefüggõ tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat.

A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot a parlament 112 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el.
A szakgimnáziumokban a képzés továbbra is az érettségit megelõzõ 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követõ szakképzési évfolyamból áll, lényegi változás azonban, hogy az érettségit megelõzõ szakaszban növekszik a szakmai képzés és ezen belül is a gyakorlati képzés aránya - olvasható a javaslat indoklásában. Az érettségit követõen érettségire épülõ emelt szintû technikus szakképesítés szerezhetõ; a képzés 4+1 éves.
A szakiskolák átalakulása után a szakközépiskola a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követõen automatikus továbblépési, továbbtanulási lehetõséget nyújt az érettségi megszerzéséhez egy kétéves érettségire felkészítõ képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy kötelezõ közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit, a képzés idõtartama 3+2 év.
A jelenlegi speciális szakiskola szakiskolaként mûködik a továbbiakban.
Létrejönnek a költségvetési szervként mûködõ szakképzési centrumok. A szakképzésért és felnõttképzését felelõs miniszter megyénként legfeljebb három, a fõvárosban legfeljebb tíz centrumot hozhat létre. Az indoklás szerint a centrumokra a szakképzõ intézmények hatékonyabb, összehangoltabb mûködése, az erõforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében van szükség. A korábbi szakképzõ iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként mûködnek tovább, de a centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés is folyhat.
A szakképzési centrum fõigazgatóját a miniszter nevezi ki.
Az állam a korábbi egy helyett ezentúl két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetõvé az iskolai rendszerû szakképzésben. Ennek célja - áll az indoklásban - , hogy azok számára is megteremtsék a továbbtanulás lehetõségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerõsítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése.
Átalakul a szakképzési hozzájárulási rendszer, amely a gyakorlati képzés állam által történõ támogatásának legfõbb forrása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprésze fõösszegének évek óta tartó folyamatos csökkenése miatt lehetõvé teszik a gazdálkodó szervezeteknek, hogy a jelenleg pályázati úton nyújtott támogatásokat közvetlenül a szakképzési hozzájárulás teljesítésével vegyék igénybe, egyúttal kiváltva a képzési alaprészbõl nyújtott támogatásokat és tehermentesítve ezzel a képzési alaprész kiadási elõirányzatát.
A támogatások kiváltása oly módon történik, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége mértékének csökkentésénél figyelembe vehetõ jelenlegi normatívát bizonyos feltételek teljesülése esetén megemelik. A bruttó kötelezettség mértéke 2012-re vonatkozóan 440 ezer forint/fõ/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, 2012-t követõen a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkenthetõ.
A duális képzés erõsítésével, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igényével indokolják, hogy az állam által fenntartott szakképzõ iskolákban visszaállítják a gyakorlati oktatásvezetõ munkakört. Az õ feladatuk lesz a gyakorlati képzést szervezõ vállalatokkal történõ szorosabb kapcsolattartás is.
A törvényalkotási bizottság az országgyûlési képviselõk módosító indítványainak figyelembevételével
pontosította a lemorzsolódás csökkentését célzó új szakképzési hídprogram szabályait. E szerint a hídprogram két évfolyamos képzési idejû és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. Sikeres záróvizsga esetén alapfokú iskolai végzettséget lehet vele szerezni.
Az eredeti javaslathoz képest módosították a programba való bekerülés szabályait. Az a tanuló jelentkezhet, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen. Az eredeti javaslatban még a tizennégy év volt a korhatár. A programban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés idõpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.
A szakképzési hídprogramban résztvevõ tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevõ pedagógus pedig pótlékra jogosult kormányrendeletben meghatározottak szerint. A szakképzési hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

MTI - Kanizsa