A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezõgazdaságban dolgozóknak, igen tûzveszélyesek is. Arra kellõ körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevõ erõgépek tûzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.

A mezõgazdasági erõ- és munkagépek, illetve az aratás tûzvédelmi szabályai:

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezõgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tûzoltóknak.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tûzvédelmi követelményeknek megfelelõ, legalább egy darab 21A és 113B vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készülékkel is ellátott erõ- és munkagép, valamint egyéb jármû vehet részt, amelynek tûzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelõzõen az üzemeltetõ elvégezte. A jármû megfelelõségérõl szemle során kell meggyõzõdni. Ennek tervezett idõpontját, ötnél több mezõgazdasági jármûvet érintõ mûszaki ellenõrzés esetén, tíz nappal elõbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a jármûvön el kell helyezni.

Kötelezõ az akkumulátorok megfelelõ védõburkolása, illetve kipufogó és a szikratörõ éghetõ anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tûz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A jármûveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérûn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng meggyújthat.

Az aratást lehetõleg közút, illetõleg vasútvonal mentén kell elõször elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védõszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védõszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem elõtt tartani, gabonatáblán még a jármûvek, erõ- és munkagépek vezetõfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre lehet dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végzõ erõgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erõgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdõtõl legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Kanizsa