Nyilvánosságra hozták az idei felsõoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este.

 A www.felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban - tavaly decemberben - központilag meghatározták a ponthatárokat.
Szintén ismert volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455-tel lehetett bejutni. Háromszáz pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia szakirányoknál; osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek: angol-német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika-informatika szakos képzésen 480, olasz-magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz-történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) történelem-olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz.
Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt.
Más szakokon is felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a meghatározott 460 pontos minimumnál többet három egyetemen kérnek a bejutáshoz: Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz. Állami ösztöndíjas képzésen, a nemzetközi tanulmányok angol nyelvû szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvû képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a határt.
A Mûegyetemen az államilag finanszírozott pénzügyi és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodási és menedzsmenthez 460, míg a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett.
A hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont. A kilencedik alakommal megrendezett eseményen koncertek, elõadások és háttérbeszélgetések várták az érdeklõdõket. Szó esett a többi között külföldi ösztöndíjakról, a hallgatók pénzügyeirõl és a gólyaélet szabályairól. A szervezõk tájékoztatása szerint 2-3 ezer ember vett részt a rendezvényen.
A ponthatárok kihirdetése elõtti visszaszámlálást Palkovics László felsõoktatásért felelõs államtitkár, Maruzsa Zoltán, felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár, valamint Kiss Norbert, az NKE rektorhelyettese indította el. A ponthatárok kihirdetése után a jelenlévõ diákok többsége láthatóan örömmel fogadta az eredményeket.
Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsõoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkezõ volt). Elsõ helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsõoktatási szakképzésre pedig mintegy ötezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezõk átlagéletkora 23,6 év volt.
A legnépszerûbb képzési terület - tavalyhoz hasonlóan - a mûszaki volt, erre a felvételizõk 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.
A legnépszerûbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezõk száma: míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet.
A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE volt - ide több mint 22 ezren jelentkeztek -, a második helyen, csaknem 15 ezer felvételizõvel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.
A ponthatárokat a felsõoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közremûködésével, az Emberi Erõforrások Minisztériumának jóváhagyásával, egyebek mellett a felvételizõk számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezõk eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.
A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezõk. Amint a határozat elérhetõvé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben értesíti a felvételizõket, legkésõbb augusztus 5-éig. Azok a felvételizõk, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este SMS-értesítést is kapnak az eredményekrõl.