A felsõoktatásba jelentkezõ 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal - közölte az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) felsõoktatásért felelõs államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Palkovics László elmondta, felsõoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer hallgatót vettek fel. Az összesen felvett 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami ösztöndíjjal támogatott helyre.
Demográfiai oka van annak, hogy körülbelül 1500-zal kevesebb diákot tudtak idén felvenni, mint tavaly, csökkent ugyanis az érettségizõk és a felvételizõk száma. Tavaly 72 ezren érettségiztek a felvételi elõtt közvetlenül, az idén 89 ezren - közölte az államtitkár.
Palkovics László jelezte: a minimális ponthatár 280-ra emelése ahhoz vezetett, hogy a hallgatók komolyan vették a felkészülési idõszakot, így a minimális ponthatár-növekedés nem okozott átrendezõdést a szakok között.
Elmondta: képzési területek alapján az alapképzésre felvettek 17 százalékát mûszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.
Maruzsa Zoltán felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezõbõl 31 ezren kerültek be. A 105 ezer összes jelentkezõbõl 55 ezren jelöltek meg elsõ helyen alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjjal támogatott képzést. Az összes jelentkezõt nézve az elsõ helyen felvettek aránya 49 százalék, az alap- és osztatlan képzésben pedig 43 százalék.
Az alap- és osztatlan képzéseknél a legtöbb hallgatót a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vette fel (4590), ezt a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, 3295), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE, 3160), a Debreceni Egyetem (DE, 3081) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE, 2099) követi. Tavaly is ez az öt egyetem vette fel a legtöbb hallgatót.
A helyettes államtitkár elmondta: nagy átrendezõdés a legmagasabb pontszámú képzések között sem volt, továbbra is a hagyományos, klasszikusan népszerû szakokon a legmagasabb a ponthatár, a BME-n a mechatronikai mérnöki képzésen például 456 volt a ponthatár.
A legtöbb jelentkezõt továbbra is a gépészmérnöki szakra vették fel (1635), de ezernél több felvett hallgatója van a mérnökinfomatikus szaknak (1554), a villamosmérnökinek (1088), valamint az általános orvosinak (1056) is.
Hozzátette, 16 szakra elõre meghatározták a minimumpontszámot, ezekre 10 756-an jelentkeztek elsõ helyen, és összesen 12 443 hallgatót vettek fel (13,2 százalék). Volt 25 szak, amelynél a jelentkezõk orientálása érdekében állapítottak meg ösztöndíjas minimális követelményt, ezekre a szakokra 12 402-en jelentkeztek elsõ helyen, és végül 7180 hallgatót vettek fel (58 százalék). Két esetben csökkentették az elõzetesen megállapított ösztöndíjas pontszámkövetelményt: a gyógyszerész szakon 15 ponttal, 385-re, a pénzügy-számvitel szakon 3 ponttal, 455-re.
Maruzsa Zoltán elmondta: kiemelt cél volt, hogy az informatikai, mûszaki, természettudományi és tanárképzés irányába tolják el a jelentkezõk arányát, ez sikeres is volt, mivel 2010-ben ezekre a szakokra a jelentkezések 28 százalékát adták be, idén pedig már 39 százalékát.
Mesterképzésre 21 911-en jelentkeztek, és 14 075 hallgatót vettek fel, a csökkenés minimális a tavalyihoz képest. Hozzátette: vannak képzési területek, ahol a mesterképzés elvégzésének nagyobb a hagyománya, és a piac is igényli ezt, mint például a bölcsészettudomány. A mesterképzésre bekerültek 18,9 százalékát bölcsészettudományi képzésre vették fel, 14,5 százalékát gazdaságtudományi képzésre, 14,9 százalékát pedagógusképzésre, ugyanakkor például az agrárképzésen 1,4 százalék, informatikán 3,8 százalék a felvettek aránya. Ezen változtatni akarnak, ösztönöznék a hallgatókat ezeken a szakokon is mesterképzésre.
Mesterképzésben a legtöbbet, 425-öt pszichológiára vettek fel.
A tanárképzésnél a jelentkezõk száma folyamatosan emelkedik, a mester-tanárképzésre felvettek száma 5 százalékkal nõtt a tavalyihoz képest (3286 hallgató), az osztatlan tanárképzésen pedig 19 százalékkal emelkedett a felvettek száma (1927).
Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsõoktatási fõosztályának vezetõje elmondta: csütörtökön, a ponthatárok nyilvánosságra hozatalakor 228 ezren látogatták meg a www.felvi.hu oldalt (amelynek a felvételi eljárás kezdete óta addig csaknem 5 millió látogatója volt), és összesen 2,4 millió oldalletöltés történt. A felvételi eredményérõl 99 ezer sms-t küldtek a hallgatóknak, az sms-ek 22 perc alatt mentek ki.
A hallgatók augusztus 5-éig kapják meg a hivatalos dokumentumot a www.felvi.hu oldalon át arról, hová vették fel õket, jogorvoslatok benyújtására pedig augusztus 19-éig van lehetõség.
A pótfelvételi eljárás jelentkezési határideje augusztus 10., a ponthatár-megállapítás augusztus 26-án lesz. Pótfelvételire csak e-felvételi útján van lehetõség jelentkezni, mindössze egy helyre és kizárólag önköltséges szakra.

MTI - Kanizsa