Közös kiállítással zárta be kapuit a XXV. Zalai Nemzetközi Mûvésztelep. Az alkotásokból a Zaláért Egyesület, az Együtt a Jövõért Egyesület és a Kanizsai Kulturális Központ szervezésében nyílt tárlat a HSMK Õsze András Galériájában.

Kovácsné Mikola Mária, a KKK igazgatójának üdvözlõ szavait megelõzõen Gölles Martin zongorajátéka hívta közelebb a mûveket szemlélõket, a mûvészeket, a támogatókat a megnyitó ünnepség közremûködõihez.
Köszöntõ szavaiban Drávecz-Egyed Enikõ, a Zaláért Egyesület ügyvezetõ elnöke kiemelte: öröm az egyesület számára, hogy részesei lehettek egy ilyen szép múlttal rendelkezõ programnak. A szervezet számára fontos az emberi kapcsolatok ápolása, értékek létrehozása, a szépség, a környezetünk megörökítése. Sajnos, manapság nem sok mûvészeti, közösségépítõ kezdeményezés mondhatja el magáról, hogy megérte a negyedszázadot. Szerencsére, a Zalai Nemzetközi Mûvésztelep büszkélkedhet ezzel a negyedszázados múlttal.
Megnyitó szavaiban Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ utalva az egyesület törekvéseire, hangsúlyozta: a mûvészet gyakran az összetartozást szimbolizálja és szolgálja. Zala megyében a ’80-as évektõl élénk mûvészeti tevékenység folyt – tette hozzá, majd utalt a rendszerváltás idõszakára, amikor 1990-ben megnyílt a lehetõség az elszakított területeken élõ magyar mûvészekkel a kapcsolattartásra, a közös alkotásra és az együttgondolkodásra. Ennek jegyében szervezték az elsõ zalai mûvésztelepet – idézte fel. – Ez a szellemiség 25 év elteltével sem változott. Hagyománnyá vált, hogy augusztus elsõ két hetében rendszeresen együtt dolgoznak anyaországbeli és határon túl élõ magyar, illetve román, szerb, horvát, szlovén, ukrán valamint osztrák mûvészek, és most két Svédországban élõ alkotót is üdvözölhetünk.
A program jelentõségét az adja, – mondta a politikus, hogy az önkormányzatok, zömében kis települések biztosítják hozzá a hátteret, fogadják a festõket és megteremtik hozzá az alkotáshoz szükséges körülményeket, feltételeket. Ezek a kéthetes periódusok felpezsdítik a közremûködõ települések életét, hiszen a mûvészek részt vesznek a falvak, városok mindennapjaiban, találkoznak a helyiekkel, élõvé, érzékelhetõvé téve a kapcsolatot. Tehát közösségszervezõ erõvel is bírnak. A mûvésztelep híre jóval a megyehatáron túlra is eljutott. A nagykanizsai zárókiállítást – melynek kurátora Angyal Mária mûvészettörténész –, meghívták Pécsre, Budapestre, Tatabányára, sõt Bécsbe is.
A megnyitót követõen a támogatók jóvoltából valamennyi mûvésznek ajándékot adott át az egyesület elnöke. A XXV. Zalai Nemzetközi Mûvésztelep alkotói díját a romániai Jankó Szép Noémi vette át.

B.E.

További képek a galériában.