Új törvény lépett hatályba az egészségügyi alapellátásról, s sok részletszabályt csak késõbb ismerhetünk meg, ha a kapcsolódó rendeletek is megjelennek. Nem árthat, ha mindenesetre ellenõrizzük, megvan-e, s ha igen, olvasható-e még a TAJ kártyánk.

Augusztus 1-én hatályba lépett a 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról. A Magyar Közlöny 102. számában jelent meg. Érdekessége, hogy a legtöbb paragrafusa csak 2016. január 1-tõl alkalmazandó, és a késõbb megjelenõ miniszteri rendeletek fogják kitölteni tartalommal.
A törvény szerint az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében választása alapján igénybe vehetõ, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétõl, korától és betegsége természetétõl függetlenül.
A törvény 12.§-a 2016-tól elõírja az úgynevezett kollegiális szakmai vezetõ intézményének újbóli bevezetését a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátást nyújtó fogorvosok esetében járásokhoz igazítottan, valamint megyei és országos szinten.
A vezetõ háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos feladatai a következõk lesznek: a) figyelemmel kíséri a gyógyító-megelõzõ munka színvonalát,
b) a szakmai munka minõségbiztosítása, amelynek kapcsán felvilágosítást kérhet az orvostól, a tapasztalatairól, és amennyiben intézkedés indokolt, értesíti a fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fõvárosi kerületi) hivatalát,
c) az illetékes önkormányzat felkérésére részt vesz a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok helyettesítésének megszervezésében,
d) az illetékes önkormányzat felkérésére részt vesz az ügyeleti szolgálatok megszervezésében,
e) összehangolja a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szolgálattal kapcsolatos oktatási, továbbképzési feladatokat.
A tervek szerint a kistérségekben a háziorvosok maguk választhatják meg a vezetõt, aki „rálátna” a praxisokban zajló gyógyításra, adatokat gyûjtene, elemezne, a jó gyakorlatokat közkinccsé tenné. Az illetékes államtitkár-helyettes úgy fogalmazott, hogy elvárható lesz a betegtõl, hogy adja le a kártyáját egy orvoshoz.
Sok embernek nincs már meg a TAJ kártyája, vagy tönkrement. Kimosták a mosógépben egy zsebben, vagy ráolvadtak a számok a mûanyag tokra a melegben, vagy a költözéskor elveszett. Sokan nem jelentkeztek be egyetlen körzeti orvoshoz sem. Egy részük egészséges fiatal, másik részük minden problémájával magánorvoshoz megy, és sokan elmentek külföldre dolgozni, ahol biztosítottak. Ezekre alapozva nem lehet adatgyûjtést végezni és elemzést készíteni. Olyanok után is kapnak az orvosok kártyapénzt, akik magánorvoshoz járnak. Azt nem lehet tudni, hogy az életerõs, orvost kerülõ fiatalokat milyen módszerrel fogják a TAJ kártyájuk leadására ösztönözni vagy kényszeríteni. Ez is, mint sok más fontos részlet a következõ félév jogalkotásának kérdése lesz.
Annyi bizonyos, hogy a TAJ kártyának az eddigieknél jelentõsebb szerepe lesz. Ezért nem elég, ha csak emlékszünk a számára. Nézze meg mindenki saját maga a kártyáját és pótolja a hiányosságokat!
A TAJ kártya elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása esetén, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról is letölthetõ igénylõlapon TAJ kártya másodlat igényelhetõ. Az ország egész területén, bármely kormányhivatalnál igényelhetõ a TAJ kártya pótlása vagy cseréje. Ezért 3.000 forint szolgáltatási díjat kell fizetni. (Elsõ új kártyáért nem kell.) A TAJ kártya pótlása, cseréje esetén az igényléséhez szükséges dokumentumokat kell benyújtani a kormányhivatalhoz. Minden igényléshez szükséges:
- Személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyazonosító igazolvány – ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetõi engedély).
- Lakcímet, és/vagy tartózkodási helyet igazoló okmány (lakcímkártya).
Más dokumentumokra is szükség lehet az egyén körülményeitõl függõen, - például kiskorú törvényes képviselõjének eljárása esetén a törvényes képviselõ személyazonosítására alkalmas igazolvány és a kiskorú születési anyakönyvi kivonata, - ezért érdeklõdjünk elõzetesen, vagy nézzünk utána az OEP honlapján. A TAJ kártya önmagában nem elegendõ az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására. Azon kívül egyéb, személyazonosításra alkalmas okirat (például személyazonosító igazolvány) felmutatása is szükséges. Ebbõl kifolyólag fontos, hogy a TAJ kártyán szereplõ személyazonosító adatok azonosak legyenek a többi személyazonosításra alkalmas okiraton feltüntetett adatokkal. Azok változása esetén új TAJ kártya kiállításáról kell gondoskodnia a magánszemélynek. Amennyiben például a TAJ kártya tulajdonosának családi- vagy utóneve megváltozik, akkor az ország területén bármely kormányhivatalnál, igénylõlapon kell a kártya adatmódosítását (cseréjét) kérni. A TAJ kártyával kapcsolatos ügyintézést személyesen vagy postai úton lehet lefolytatni. Tekintettel arra, hogy a postán küldött igénylés esetén az ügyfél azonosítása más módon nem lehetséges, csatolni kell az aláírt és kitöltött igénylõlap mellett, az azonosításhoz és az ügyintézéshez szükséges dokumentumok ügyfél által aláírt másolatát, illetve az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésérõl szóló igazolást.

ado.hu – Kanizsa