„Egész világ ellenségük…” – ez a gondolat került dr. Papp Attila legújabb kötetének borítójára. A mondat a magyar cigányok által oly sokat énekelt himnuszukból való, a „Zöld az erdõ, zöld a hegy is” címû nótából. Igaz, ott a romák azt éneklik: egész világ ellenségünk. A szerzõ a kutatómunkája végén, már csak a kötet címét is tekintve, elfogadta ezt az „álláspontjukat”.

– Az év elején jelent meg a Kanizsa Hetilap online felületének hasábjain dr. Papp Attila kétrészes munkája – fog a kötet ismertetéséhez Lehota János esztéta, a polgármesteri kabinet vezetõje. – A számos, a cigányság életét és kultúráját bemutató fotóval, és képpel illusztrált tanulmány már akkor is komoly érdeklõdésre tartott számot. Ekkor fogalmazódott meg Attilában a kötet gondolata, amely ötletet támogandónak gondolt Dénes Sándor polgármester is, így lehetõséget biztosított a megjelenéshez. A könyv a Kanizsa Hetilap szerkesztésében és gondozásában, valamint a Szociális Foglalkoztató nyomtatásában és kiadásában jelent meg. Attila idén sem szakít az évek óta már jól bevált gyakorlattal: a kötet kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, de eljut az ország összes nagyobb könyvtárába, járásbíróságok, ügyészségek, törvényszékek és ítélõtáblák bibliotékáinak polcaira. Megtalálható lesz az Országgyûlés, a Legfõbb Ügyészség az Alkotmánybíróság és a Kúria könyvtáraiban, és természetesen a kanizsai, Halis István városi könyvtárban is – sorolta a kabinetvezetõ.
– Mint azt a szerzõ elárulta nekem: idén még két kötettel készül jelentkezni, amelyek szintén a polgármesteri hivatal támogatásával, a Kanizsa Hetilap szerkesztésében látnak majd napvilágot – folytatta az esztéta. – A „civilben” a Nagykanizsai Javítóintézet növendékügyi elõadójaként dolgozó szerzõ cigányságot érintõ kutatómunkáját Kardos Ferenc romakutató koordinálta, míg a Pécsi Tudományegyetem két tanára: dr. Tilk Péter és dr. Kocsis Miklós irányította. A Halis István városi könyvtárban dolgozó romakutató szakember érdekes, hiánypótló gondolatnak tartotta „sorra venni” az európai cigányság hét évszázados történetét. Azt hiszem, a romakutató kötetet ajánló sorai mindennél beszédesebben értékelik a könyvet. A szerzõ vállalását egy hídszerepként fogja fel: a történeti kutatásokkal foglalkozó szakma és a laikus, de érdeklõdõ közönség közt. Fontosnak tartja írni a cigányság történetérõl, a romaholokauszt borzalmairól, hogy a laikus emberek is tudják, és sose felejtsék el: ez bizony megtörtént… A romakutató fontosnak tartja a kötetet abból a szempontból is, hogy olyan vidékkel kapcsolatban ír (Zala megye), amely szûkebb hazánk, és amely ritkábban jut pozitív országos figyelemhez. És éppen ezért gondolja azt Kardos Ferenc, hogy dr. Papp Attila elkötelezett képviselõje és terjesztõje Zala megye, Nagykanizsa és vidéke szellemi kultúrájának, világot is gazdagító értékeinek. Zala itt nem elszigeteltségében mutatkozik meg, hanem beleágyazva a világba, a zalai cigányság története beleágyazva a világ, Európa, a történelmi Magyarország romatörténelmébe. Az írás elsõ fejezeteit elsõsorban általános történeti összefoglalói a középkori és újkori roma történelemnek, egy közérthetõ, korrekt leírás az eddig ismert tényekrõl. Esszészerû szerkesztése miatt könnyen olvasható, követhetõ, s nincs híján – talán Attila újságírói habitusából adódóan is – a kérdésfeltevéseknek és elgondolkodtató megjegyzéseknek sem. Szerkesztése kronológikus, elsõsorban a magyarországi történeti eseményeket mutatja be.
Amit még a kötet nagy érdemének tart Kardos Ferenc, az az, hogy hangsúlyos benne a cigány közösségek által végzett hasznos munka történeti említéseinek és forrásainak megjelenítése, azaz a hasznos, a magyar társadalommal együttmûködõ cigány ember történeti képének felvillantása. A tanulmány záró része már napjaink ifjúságvédelmével és a roma integráció kérdéseivel foglalkozik, részben a szerzõ és a romakutató beszélgetései alapján, részben pedig dr. Papp Attila rendészeti ismeretei alapján – zárta a kötetet ismertetõ gondolatait Lehota János.
 

Kanizsa