Tegnap délután került sor a Medgyaszay Házban a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Tanévnyitó Ünnepségére. Alábbiakban Dénes Sándor Nagykanizsa polgármesterének megnyitó beszédét olvashatják.

Tisztelt Rektor Úr! Tisztelt Dékán Úr, Igazgató Úr! Tisztelt Elnökség, kedves elsõs hallgatók, és kedves szülõk!
„Az ésszerû ember a világhoz igazítja saját magát, míg az ésszerûtlen folyton-folyvást a világot akarja saját magához igazítani. Következésképp, minden fejlõdés záloga az ésszerûtlen ember."

Kedves elsõs hallgatók, kedves szülõk és tanárok!
George Bernard Shaw örökbecsû és különös gondolatával köszöntöm Önöket Nagykanizsán, a Pannon Egyetem Kampuszának évnyitó ünnepségén.
E bölcs gondolatnál nem is lehetne aktuálisabbat a hallgatók tarisznyájába helyezni egy évnyitó ünnepségen, hogy azt meghatározó pillanatokban elõvehessék, erõt merítve az elõttük álló kihívásokhoz. Hiszen e sorok azt az emberi-kulturális ellentmondást mutatják fel, ami igazán csak azokra jellemzõ, akik fejlõdni kívánnak, hogy továbbléphessenek a végtelen ég, az univerzum és az univerzitász irányába. Azon emberekre jellemzõ, akik képesek szembenézni az álmaikkal, és az életük értelmét jelentõ vízióval, akik új színekkel kívánják gazdagítani a közösségünk értékeit, vállalva a lehetséges küzdelmet és konfliktust.
Bízom benne Nagykanizsa polgármestereként, és mint tanárember is, hogy Önök, kedves fiatal hallgatók, ezen értékek és célok okán választották városunkat és a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszát. Mert itt igazi mestereket, partnereket és barátokat találhatnak útjukhoz. Olyanokat, akik megértik, hogy néha a világot kell önmagunkhoz igazítani, és ésszerûtlenül kell cselekednünk, ha valóban a fejlõdést és az értékeket kívánjuk szolgálni.
Azért találhatnak itt mestereket és barátokat az útjukhoz, mert George Bernard Shaw gondolata egyben egy kapocs is. Amely képes összekötni a tudóst, a tanárt, az egyetemet és a mai fiatal embereket, Önöket, akik sokszor szemben állnak a fölöttük lévõ generációkkal. Mert e gondolat egy olyan közös vonást, mondhatjuk, szemléletet emel ki az emberi tulajdonságokból, amely minden különbözõség ellenére összetartja mindazokat, akik az egyetem világát választják.
E közös vonás az elhivatottság, az akarat diadala, önmagunk és a világ megváltoztatásának és alakításának a vágya.
Olyan magatartásról van szó, amely akár konfliktusok és erõfeszítések árán is, de a fejlõdést és világ jobbítását tûzi ki céljául, vállalva a kétkedést és az fáradságot is. Olyan magatartás, amelyet itt, az egyetemi évik során kidomboríthatnak önmagukban és a környezetükben.
Kedves elsõs hallgatók!
Útjukon pedig bátorítsák Önöket Goethe örökül ránk hagyott sorai, miszerint: “A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.”
Mert kaptak a szüleiktõl, családtagjaiktól erõs gyökereket. Melyek minél mélyebbre hatolnak a földbe, a kultúra és az emberség táptalajába, annál inkább kapcsolódnak össze másokkal és más értékekkel, annál inkább lesznek képesek gyümölcsöt teremni.
Gyökereket, melyek a viharok közepette is elszakíthatatlanul kötnek a múlthoz, a hagyományhoz, a saját közösségünk által teremtett értékekhez. Ezeket ne feledjék!
És szárnyakat, melyek felrepíthetik Önöket a fény és a szellem világába, új gondolatokat és ötleteket teremtve. Mert szárnyak nélkül nincs fejlõdés, nincs megújulás sem, ami pedig az egyéniség, a változatosság és a különlegesség létfeltétele.
Nagykanizsa városa és az itt 15 éve létezõ egyetemi kampusz ezeket a szárnyakat, és a családias közösségélmény révén a gyökereket bizonyosan meg fogja, mert meg tudja adni Önöknek.
Kedves elsõéves hallgatók!
Sikeres és emlékezetes egyetemi éveket kívánok Önöknek itt Nagykanizsán, a Pannon Egyetem Kampuszán! Merítsenek erõt önmagukból és a közösségbõl, és építsenek stabil alapokat és kapcsolatokat az egyetemi éveik alatt.
Kanizsa