Kamarakiállítással és konferenciával emlékeznek a 20. századi magyar zenetörténet kiemelkedõ alakjára, a 110 éve született Nagykanizsán született Farkas Ferenc zeneszerzõre (1905-2000) az Országos Széchényi Könyvtárban.

A könyvtár VI. emeleti zenemûtárában csütörtökön megnyíló kiállítás Farkas Ferenc szerzõi hagyatékának legizgalmasabb dokumentumaiból válogat. A példás rendben megõrzött hagyaték idén került a nemzeti könyvtárba a komponista fia, Farkas András karmester ajándékaként. A szélesebb nyilvánosság most ismerheti meg elõször e gazdag gyûjtemény néhány kiemelkedõ dokumentumát.
A tárlat megnyitójaként csütörtökön délelõtt a nagyközönség elõtt is nyitva álló félnapos konferenciát rendeznek, amely hat elõadáson keresztül hívja fel a figyelmet a Farkas-életmû néhány izgalmas vonására. A témák között szerepel Farkas tanári tevékenysége, zenei "polihisztorsága" és hatékony "menedzser-szemlélete"; ismertebb kompozíciói közül pedig szó esik a máig népszerû Gyümölcskosár-ciklusról (Weöres Sándor verseire), az 1950-ben Kossuth-díjjal jutalmazott Csinom Palkóról és a Márai Sándor darabja nyomán komponált, Egy úr Velencébõl címû kései operáról - olvasható a könyvtár közleményében.
Farkas Ferenc önmagát ahhoz az "elveszett nemzedékhez" sorolta, amelynek életpályáját derékba törte a II. világháború és az azt követõ évtizedek politikai bezártsága. Óriási életmûve, kompozícióinak számtalan külföldi bemutatója és legendás tanári tevékenysége azonban cáfolni látszik ezt a csalódott önképet: a hosszú élete során többször is gyökeres változásokat hozó történelmi viharokkal dacolva végsõ soron rendkívül sikeres pályát futott be.
A zeneszerzõ számos kompozíciója konkrét megrendelésre született, így például jó néhány híres film - Emberek a havason, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Két félidõ a pokolban, Egri csillagok - zenéje fûzõdik a nevéhez. Farkas azonban hasonló felkérés nélkül komponált mûveivel kapcsolatban is szívesen emlegette Szerb Antal "feladatmûvészet" kifejezését, arra emlékeztetve, hogy az alkotómûvész számára a végsõ cél sosem lehet a puszta önkifejezés. "Feladatmûvész" a mottója a mostani kiállításnak és konferenciának is.
"Én azt a célt tûztem magam elé, hogy felélesszem a régi magyar zenét, valamint emléket állítsak költõknek és nagy egyéniségeknek. Kis magyar pantheonomnak nevezem több mint száz dalomat és kórusmûvemet, ahol a magyar költõk versei élednek újjá" - fogalmazta meg élete végén egy interjúban.
A kiállítás november 28-ig tekinthetõ meg.

MTI - Kanizsa