Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bûncselekménynek minõsíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyûlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtõl válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.

A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.
A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fõvárosi rendõrfõkapitány és a menekültügyi hatóság vezetõjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez - kártalanítás ellenében - ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingó és ingatlanvagyont.
A sok kérelem megfelelõ kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésõbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylõkre.
Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetõvé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezetõ Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.
Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértõ közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elõ.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont - 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles - jármûvek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentõs tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetõeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetõjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett - bizonyos esetekben halasztó hatállyal - a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelõzõen kell majd a büntetõeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztõl húsz évig terjedõ szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezõit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztõl a bûncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
Ezeken felül változik a termõföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetõséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá esõ területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
A parlament elõtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselõi terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az elõterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyûlés.

MTI - Kanizsa