A pártoktól független egyesületnek az a célja, hogy összefogja és koordinálja a civil szervezetek tevékenységét annak érdekében, hogy minél jobban és hatékonyabban fejlõdjön a mai magyar társadalom. Egyesületünk az élet minden területét felölelõ tíz munkacsoporttal mûködik, melynek vezetõi alkotják az elnökséget. Itt említem meg, hogy hasonló egyesületek tevékenykednek Sopronban, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsen, Debrecenben és Budapesten is – tudjuk meg Balogh Istvántól, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület soros elnökétõl.

- A közelmúltban volt egy konferencia Kanizsán a társadalmi megbékélésrõl, melynek az volt a lényege, hogy próbáljuk olyan irányba befolyásolni a civil társadalmat, hogy mentsük meg ezt az országot az állampolgárok érdekében. A témáról egy újabb nagyszabású civil konferencia lesz május 21-én Budapesten, ahol Miszlivetz professzor mellett Hankiss Elemér is részt vesz.

Visszatérve a helyi civil kerekasztal tevékenységére, az egyik legfontosabb feladatunk az idõs emberek segítése. Nagykanizsán mintegy tizenkétezer nyugdíjas van, akik közül sajnos csak közel három és félezer szépkorú embert tudunk nyugdíjas klubokban összefogni. Szeretnénk bevonni az idõseket is a közmûvelõdésbe, ezért különbözõ programokat szervezünk nekik és mûvészeti tevékenységre sarkalljuk õket. Kirándulásokat is szervezünk számukra: jártunk már a szlovéniai Bledben, felkerestük Erdély szép tájait és nevezetességeit, továbbá sétahajózáson ismerkedtünk a Drávafolyó terészeti környezetével. Az egészségmegõrzés érdekében gerinctorna, illetve jóga tanfolyamokra is invitáltuk az idõskorúakat, akiknek körében nagy sikere volt ezeknek a tanfolyamoknak.
- Milyen gondokkal és kérésekkel fordulnak az egyesülethez a civil közösségek?
- Gyakran fordulnak hozzánk pályázati tanácsadásért, s természetesen a pályázatok megírásában is tudunk segítséget nyújtani. A nyugdíjas csoportoknak irodai munkában – így például fénymásolásban – segítünk, internetes tanfolyamokat szervezünk, hogy ily módon is kitáruljon a világ a szépkorúak számára.
- Gondolom, hogy a városban mûködõ civil közösségek nagyobb része nem rendelkezik saját irodával vagy közösségi teremmel.
- Valóban így van, jóformán egyik közösségnek sincs irodája vagy klubhelyisége, kivéve a szívbetegek klubját és a nagycsaládosok egyesületét, amelyek a közelmúltban kaptak irodát. A nyugdíjas klubok mûködése általában mûvelõdési házakhoz kapcsolódik, ahol a szervezési munkákat is el tudják végezni az intézmények támogatásával. Most azonban felcsillant a remény arra, hogy egy önálló civil ház létesüljön Nagykanizsán. A közgyûlés hozzájárult ehhez az elmúlt idõszakban, és terveink szerint a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ melletti épületben alakítunk ki egy civil házat és szolgáltató központot. Remélhetõleg pályázatok útján tudunk pénzforrást elõteremteni a civil ház létrehozására. Nagy szükség van erre a civil házra, hogy végre helyet tudjunk adni a különbözõ mûvészeti csoportoknak.
- Milyen programokkal próbálják változatosabbá tenni a helyi civil közösségek életét?
- A Civil Kerekasztal Egyesület, az Idõsügyi Tanács és a Zala Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete együttmûködési megállapodást kötött egymással annak érdekében, hogy a civil kluboknak és szervezeteknek közösen minél jobb kulturális, mûvészeti és egyéb tevékenységet tudjunk biztosítani. Egy ilyen nagyszabású rendezvényünk lesz május 27-én a nyugdíjas majális a Csónakázó-tónál, mintegy három-négyszáz fõ részvételével. Ezen a programon is lesz lehetõség az egészségi állapot felmérésére, ugyanis lesz vérnyomás-, koleszterin-, és vércukorszint mérés. Sõt, most sikerült olyan támogatást kapnunk a kórház fõigazgatója részérõl, hogy érszûkûlet-, illetve hallás vizsgálatra is adódik lehetõség. A civil kerekasztal természetesen a fiatalokra is figyelmet fordít: immár második éve sikeresen folytatódnak az Igazlátó nap és a Szeretem Kanizsát elnevezésû programok. Az idei Igazlátó napon például kifejtették véleményüket a fiatalok a város vezetésérõl, az egészségügyi ellátásról, valamint a dél-zalai város közbiztonságáról.
Lengyák István, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület elnökségi tagja hangsúlyozza: ami nagyon lényeges a korosztályok bevonásánál, de elsõsorban a fiataloknak a civil közösségi munkába való bevonásánál, hogy ezt egészen kiskorban kell elkezdeni a családoknál.
- Ezért hozunk létre olyan városi programokat civil irányítással, amelyekbe minden korosztály bevonható. Az egyik ilyen legfontosabb a Fogadd örökbe Nagykanizsa természeti értékeit! mozgalom. Ehhez már óvodák, családok, utcák lakói, civil közösségek jelezték csatlakozásukat és fogadtak örökbe kanizsai értékeket. Sõt, már abban a pillanatban, ahogy az elsõ örökbefogadások megtörténtek, tovább is lépett a mozgalom a természeti értékektõl a különbözõ nagykanizsai mûvészeti és történelmi értékek örökbefogadására. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen értéknek van egy felelõse, aki ezt felvállalja és jobban odafigyel rá. Nem beszélve arról, hogy akik a saját lakókörnyezetüket vagy az oktatási intézményüket fogadják örökbe, azok ezentúl ott megélhetik már a demokratikus együttélésnek és együtt munkálkodásnak az alapjait. Az Igazlátó nap azért fontos, mert ugye amíg a természeti értékek meg a város értékeinek örökbefogadása mindenkire vonatkozik, az Igazlátó nap elsõsorban a középiskolás korosztályra, ugyanis õk azok, akik néhány év múlva már belépnek a felnõtt életbe és tulajdonképpen átveszik – vagy legalábbis jó lenne, ha átvennék - a munkánkat, és igazán õk lesznek majd a város civil polgárai. És hogyha nem alakul ki bennünk már fiatalon egy ilyen demokratikus közösségi együttélési szokásrendszer és ennek a fajta együttlétnek a szeretete, akkor nem csak mi leszünk vesztesek, hanem az egész társadalom.
- Milyennek képzeli el a civil kerekasztal a jövõ Nagykanizsáját?
- A városfejlesztési koncepcióban is hallatja hangját a civil közösség, de mi úgy gondoltuk, hogy elsõsorban olyan városfejlesztéssel kapcsolatos programok mellé tesszük le a voksot, és olyan városfejlesztési programok segítéséhez állunk hozzá, amelyek könnyebben megvalósíthatók, illetve amelyek nem kívánnak nagy anyagi hozzájárulást, hanem inkább sok-sok apró munkát igényelnek. Ilyen a Sétakert megújítása, továbbá ez az egész örökbefogadási mozgalom, valamint a különbözõ mûvészeti tevékenységek szervezése és szponzorálása, mint amilyen volt például a Bene János kaposvári mûvész által a városnak ajándékozott grafikái köré egy ünnepséget rendezni, vagy amilyen a város napja támogatása, és természetesen ugyanilyen a város tervezésébe való beleszólás lehetõsége. A civil kerekasztalnak most már tényleg eredményesen együttmûködõ kapcsolata van a város fõépítészével és fõkertészével, valamint a Via Kanizsa Zrt.-vel, illetve a városi vagyongazdálkodási intézmény vezérigazgatójával. E kapcsolatok eredményei napról napra látványosabban éreztetik hatásukat a város összképén.
- Szeretnénk azt, hogy itt a sok munka következtében egyre jobban be tudnánk vonni az ifjúságot, az idõsödõ embereket, és a politikusokat is, hogy elsõsorban a város érdekében dolgozzanak, és ne egymásnak tegyenek keresztbe. Remélem, hogy ez a folyamat végre elindul, s egyre jobban, szebben és mind nagyobb megértésben tudnak tevékenykedni a város felemelkedése érdekében – mondja Balogh István elnök.
Lengyák István pedig úgy véli: - Szent meggyõzõdésünk, hogy Kanizsa a kanizsaiaké, vagy ha nem, akkor azoké kell, hogy legyen, mert Nagykanizsa értékeinek a megõrzése és a város továbbfejlesztése abszolút nem képzelhetõ el a kanizsaiak nélkül.
Gelencsér Gábor