Thúry György a világ legeredményesebb bajvívója volt. Szablyája több száz török fejre jelentett veszélyt, annak idején. A mai napig példa értékû harcmodora, harci tudása, bár ennek jelenkori képviselõi már nem a „vérengzõ” kategóriában õrzik a szablyavívás hagyományait. Gausz Tamással beszélgettem, aki Zala megyében oktatja is ezt a kötött harcmodort a Magyar Szablyavívó Iskola keretein belül. De mi is a szablya?

– A szablya egyélû, görbe kard, melynek külsõ éle ki van élesítve. Hosszúsága 70-90 centiméter, ebbõl a penge hossza 60-65 centiméternyi. Belsõ-Ázsiából és Kínából származik. Európába az ázsiai lovas népekkel került be (könnyû lovassági fegyver), ebben oroszlánrésze volt a magyaroknak – kezdi.

– Elõnye, hogy kisebb erõ kifejtésével is mélyebb sebeket ejt, mint az egyenes kard. Az íveltség következtében a penge éle kisebb felületen éri a célt, tehát könnyebben behatol, emellett a penge egyidejû húzása is mélyíti a sebet. A hasító mozdulat erejét a markolat ferde kiképzése is növeli, ha a szablyát a harcos csuklóból mozgatja. Elõnye továbbá a kisméretû könnyû szablyának, a lóról való alkalmazhatósága. A lovas, fegyverét a ló leggyorsabb mozgása közben is képes különbözõ irányokba forgatni, vágtában suhintás szerûen az ellenfélre sújtani. A fegyver egyedüli hátránya, hogy a vaspáncéllal szemben hatástalan.

Mióta oktat szablyavívást?

– Lassan négy éve foglalkozom ezzel a magyar harcmûvészettel, és már három éve oktatom a vívás eme ágát. Minden tréningen új és új gyakorlatokat tud elsajátítani az ember. Már egy harcmûvészetben – ez pedig a Wing Tsun Kung Fu – nemzetközi szinten is komoly rangot értem el, nagy kihívást jelentett egy másikban elkezdeni újra az alapoktól. Mivel ez magyar harci rendszer, ezért talán közelebb áll a szívemhez, mint a kínai közelharc. Sikerült a kung fu-ban szerzett okatatói tapasztalatokat átültetni ide. Így könnyebb egy kicsit tanulni és tanítani is – meséli Gausz Tamás.

– Egy vívás óra úgy néz ki, hogy köszöntjük egymást, majd egy kezdõbb illetve egy haladóbb formával indítunk. Ezután következnek a lábgyakorlatok, ahol különbözõ lépések segítségével átismételjük a lábtechnikákat. Ezt követõen ki-ki a tudásának megfelelõ szintû szabadabb vívást gyakorol, ahol az eddig megszerzett tudást is átismétli. Ezután jönnek az új gyakorlatok, ahol eddig még nem ismert részt vesznek, majd nyújtás és köszöntés zárja a tréninget – sorolja.

Mennyire õrzi a magyar hagyományokat a mindennapokban? Miért pont a szablya?

– Gyûjtõje vagyok a magyar történelem ereklyéinek, sõt azokat el is szoktam vinni iskolákba megmutatni a gyerekeknek, hogy egy kicsit közelebbrõl ismerhessék meg a saját kultúrájukat. Ezen felül, amikor csak lehet, olvasok a magyar történelemrõl, vagy ha hozzájutok ilyen témájú filmhez, azt igyekszem minél hamarabb megnézni. Ezek segítségével egyre több információ jut el hozzám, amit tovább is tudok adni a tanítványaimnak. Ebben nem kis szerep jut mesteremnek, Máday Norbertnek, mert tõle is sok információt kapok, és sok tárggyal ismertet meg.
– Miért pont szablya? – kérdez vissza – Mivel magyarnak vallom magam, így ez egy kézenfekvõ választás volt. Valamint a szerencse is mellénk szegõdött, mert egy olyan mentort tudtunk az ügyünk mellé állítani, – Pézsa Tibor mester személyében – aki szakavatott ismerõje a magyar szablyavívásnak – büszkélkedik az oktató.

Mikor és milyen célokkal alakult a Magyar Szablyavívó Iskola?

– 2012-ben alakultunk kettõs céllal: egyrészt megõrizni ezt a csodás, egyedülálló magyar hagyományt. Másrészt másokat is megpróbálunk megismertetni azzal, hogyan lehet igazán vívni, nemcsak imitálni azt. Több helyen is tartunk foglalkozásokat az országban, elég vegyes résztvevõkkel. A 8-10 éves gyerekektõl az ötvenes éveiket taposó felnõttekig minden korosztály megtalálható nálunk. Jelenleg Kanizsán 8-10 fõ gyakorolja a szablyázást, fiúk és lányok vegyesen.

– Ha meghívnak minket valamilyen a víváshoz köthetõ rendezvényre, szívesen elmegyünk bemutatni a nagyközönségnek a szablyavívást, így rendszeres fellépõi vagyunk a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatnak, különbözõ kulturális fesztiváloknak, illetve kiállítás megnyitóknak. Szeretnénk több rendezvényre is eljutni, hogy minél több emberrel megismertessük a vívás eme formáját, ami a sportvívóinkat is hosszú ideig a világ élvonalába juttatta.

– Meg is szeretném ragadni az alkalmat, hogy elmondjam, minden érdeklõdõt sok szeretettel várunk a tréningekre. Ezeket minden csütörtökön meg lehet látogatni a Bolyai iskola alagsori tornatermében 17.30 és 18.30 között. De lehet informálódni még a Magyar Szablyavívó Iskola közösségi oldalán is.

Szever Viktória