Az idei szezon igencsak mozgalmas volt a Varga Zsófia, a Kanizsai Vadmacskák SE 20 esztendõs kosarasa számára, hiszen a másodosztály küzdelmei mellett maradt az NB I A csoport forgatagában is, lévén kölcsönben párhuzamosan az egerszegieknél pattogtatta a labdát. De nem csupán pattogtatta, hiszen termelte „ezerrel” a pontokat is. Nyíregyházán nem is olyan rég kanizsai színekben például ötvenhatot szorgoskodott össze, de többször a 40-es határ sem jelentett akadályt. Jött is a hír, hogy leigazolta õt az idei Euroliga négyes döntõjének résztvevõje, a bajnok MKB-Euroleasing Sopron együttese. Amúgy a hûség városában Varga Zsófia, mint kanizsai nevelés vált egy kanizsai származású kosárlabdázót, Horváth Zsuzsanna ugyanis a Tisza partjára, az immár szintén euroligás Szeviép-Szegedhez igazolt.

No, de vissza Zsófiához, akirõl még 2007 januárjában Déri Csaba, a KVSE akkori edzõje mondta az alábbiakat: „Sopronban játszottunk, s a meccs elõtti bemelegítés alkalmával láttam, milyen távoli csodálattal figyeli a zöld-sárgák játékosait.” Akkor ennek a mondatnak kissé érdekes, fals színezete is volt, a jelenben viszont Varga Zsófia megköthette azt a szerzõdését, amely remélhetõleg palánkok alatti karrierje kiteljesedését is elõsegítheti. Hangsúlyozzuk, ez csupán lehetõség, de küzdeni tudása messzire repítheti annak ellenére, hogy például technikáján, higgadságán van még mit csiszolni. Ezzel persze õ is tisztában van, elnyûhetetlen mivoltára azonban jó példa volt a Vadmacskák színeiben vasárnap játszott utolsó mérkõzése: mindenképpen játszani akart, de a 15. percben megsérült – hanyatt vágódva csúnyán beütötte a fejét. A negyedik negyedre már magához tért, s volt egy olyan érzésünk, ha lett volna hosszabbítás, újra be is száll… Segíteni már nem tudott, de a Lõvérek alján minden bizonnyal erre is lesz jó néhányszor alkalma
P.L.