Csökkennek a szõlõ és bortermelõk, valamint a hegybírók adminisztrációs terhei október közepétõl a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) rendeletmódosítása nyomán.

A borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjérõl, továbbá a borászati termékek elõállításáról, forgalomba hozataláról és jelölésérõl szóló rendelet módosításáról a tárca tájékoztatta az MTI-t.
Kiemelték: az intézkedések október közepétõl lehetõvé teszik összevont szõlõ és elsõ bor származási bizonyítvány kiadásának kérelmezését is, ha a szüretelt szõlõ ugyanabból a hegyközségbõl származik, és a szõlõt a kérelmezõ a szõlõlével megegyezõ eredetvédelmi kategóriájú bor készítésére maga dolgozza fel. Mindez a várakozások szerint felére csökkenti majd a papírmunkát azok számára, akik maguk termelik meg és dolgozzák fel szõlõjüket - tették hozzá.
Szintén október közepétõl az úgynevezett nullás jelentéseknél - olyan szõlõszármazási bizonyítvány kérelem, ahol a termés bejelentett mennyisége nulla - a termõültetvények adatszolgáltatásakor a hegybíró csak abban az esetben veheti tudomásul az eredményeket, ha az adatszolgáltató a szüret elmaradását okozó káreseményt követõ 15 napon belül bejelentette azt - olvasható a közleményben.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy az illetékes hegybíró a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) minden nullás eredményt produkáló, de be nem jelentett esetrõl éves jelentést készít. A HNT kockázatelemzés alapján kezdeményezi az érintett ültetvények 5 százalékának hatósági ellenõrzését.
A rendeletmódosítás értelmében az integrált szõlészeti és borászati nyilvántartó rendszert (ISZBIR) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hozza létre és üzemelteti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeletével.
A tárca közleménye arra is kitér, hogy az elektronikus származási bizonyítványok kiadása 2016. április 1-tõl kérhetõ a hegybírótól. A származási bizonyítvány papíron és elektronikusan is kiadható lesz.

MTI - Kanizsa