A Mindentudás Nagykanizsai Egyetemének elõadására került sor minap a Halis István Városi Könyvtárban. Nagykanizsa 1850-tõl 1945-ig tartó gazdasági történetérõl Kaposi Zoltán beszélt, aki a városi monográfia III. kötetében megjelent írását ismertette.

A hallgatóságot Czupi Gyula igazgató köszöntötte, majd Lehota János tolmácsolta Dénes Sándor, városunk polgármesterének szavait, aki a kanizsai monográfiát méltatta. Kaposi Zoltán elõadása Nagykanizsa történetének száz évét foglalta össze, azon belül is a piacgazdaság kialakulását és Kanizsa szerepét részletezte a 19. században. Ahogy elmondta, városunkban a 19. század közepén a mezõgazdaság, az állattartás játszott szerepet és településünk elõnyére fordította pozitív földrajzi elhelyezkedését. Piacközponti szereppel bírt, hiszen fontos országos utak futottak itt össze. Kevés város rendelkezett ezekkel a feltételekkel, elérhetõ volt a bécsi piac, Trieszt és Fiume is. Kereskedelmi hálózatok épültek, láncolatok jöttek létre, a kereskedelem dinamikus ágazattá vált és az ipar is növekedésnek indult. Ennek köszönhetõen a 19. század második felében már látványos gazdasági növekedés volt tapasztalható. A város fejlõdésében nagy szerepet játszott a kiskanizsai városrész is, hiszen a kanizsai és a környékbeli városok piacain többnyire az innen származó termékeket lehetett felellni. A városnak jelentõs bevétele származott az erdõk bérbeadásából is. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúra is fejlõdött és gyors népességnövekedés történt, melynek hátterében a beköltözési hullám állt. A fejlõdést és növekedést a háború állította meg. Az elhúzódó, hosszú háború minden magyarországi várost megviselt, és társadalom minden rétegét érintette, ahogy Kaposi Zoltán kiemelte. Régen elfeledett betegségek jelentek meg újra és a lakosok alultápláltak voltak. Államosítás zajlott, központi irányítás alá vontak mindent és mindent a frontra irányítottak. A családok több mint jövedelmük felét elvesztették. A háború végére közel 1100 halottja volt Kanizsának és 400-500 ember munkaképtelen lett. Ennyi ember kiesése a munkából komoly következményekkel járt. A város lakossága ezzel egy idõben 30 ezerre bõvült, hiszen jelentõs számú menekültekbõl álló csoport érkezett. A háború inflációt, áremelkedést és társadalmi radikalizálódást hagyott maga után Nagykanizsán is. Reményt az amerikai kölcsönök jelenthettek, ugyanis belsõ forrás nem volt. De a világgazdasági válság ismét sok cég bukását eredményezte. Ezt követõen újra fejlõdésnek indult az ipar, de a 19. század elsõ felében tapasztalható stabil helyzetet már nem tudták megteremteni.

V.M.