Területi együttmûködést segítõ programok a nagykanizsai járásban ÁROP -1.A.3.-2014-2014-0063 projekt keretében Esélyegyenlõségi Napot szervezett Nagykanizsa önkormányzata. A Kanizsa Centrum Bevásárlóközpont Kaszinó termében tartott konferenciát, s egyben a Láthatatlan kiállítást – mely az érzékeinkre hatva érzékelteti és mutatja be számunkra a vakok és gyengénlátók világát –, a városvezetés nevében Tóth Nándor alpolgármester nyitotta meg.

Az alpolgármester beszédében hangsúlyozta: e mai rendezvény arra kínál lehetõséget, hogy megtapasztalhassuk, milyen nehézségekkel néznek szembe mindennapjainkban a hátrányos helyzetû emberek. Átérezzük, hogy a magunk zárt horizontjából kilépve miként élik meg az életüket azok a társaink, akik számmára ez a magától érthetõség nem áll fenn. Akiknek szinte alapkövetelmény, hogy bízzanak a közösségben, ahol élnek, mert sokszor nélkülözhetetlen a segítségük vagy a támogatásuk. Ezt a nemes célt segítheti az, ha megpróbáljuk beleképzelni magunkat a másik helyzetébe, ha megpróbálunk más szemüvegén át nézni a világba. Mert akkor valami egyszerû igazságra lelhetünk. Arra, hogy külön-külön sohasem lehetünk olyan erõsek, olyan egységesek, nem lehet olyan kerek és nyitott a világ, mint együtt.
Adjunk tehát esélyt önmagunknak, mert akkor képesek leszünk a tisztánlátásra, vagyis ennek az egyszerû igazságnak a belátására. Ezt szolgálja ez a mai nap is, így kívánom önöknek, magunknak, hogy valóban kapjunk esélyt közösen.
A kiállítás megnyitót követõen négy elõadás hangzott el. Dr. Tapolczai Gergely országgyûlési képviselõ a fogyatékossággal élõk munkahelyi és társadalmi beilleszkedésérõl osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Hogyha a beilleszkedésrõl beszélünk, akár egy mondatban is össze lehetne foglalni – mondta. A kisebbséget a többség befogadja, legyen akár fogyatékos személy, akár nemzeti vagy nyelvi kisebbség tagja. De ennél jóval bonyolultabb a kérdés, hogy egy mondatban össze lehessen foglalni. Az elõadó a saját életébõl hozott tapasztalatok alapján bemutatta, honnan indultak és hol tartanak most. A saját életútja általában jellemzõ a többi fogyatékossággal élõ sorstársa számára is. Legyen az akár hallássérült, autista, kerekesszékes, mozgáskorlátozott, vagy értelmi fogyatékos. Nagyon sok sorstársa hasonló utat járt be és hasonló kérdései, problémái vannak, illetve lesznek az integrációval kapcsolatban. Õ maga siketként született. Akkor a többségi társadalomhoz kellett nekik alkalmazkodni. A mostani szülõk jóval több lehetõség közül választhatnak iskolát, óvodát, hiszen az intézmények alapító okirata tartalmazza, hogy melyik fogyatékossági típust tudják befogadni. Nem kell szegregált iskolába vinni a gyerekeket. Beszélt arról is, hogy országgyûlési képviselõként miben tudja javítani a fogyatékos személyek helyzetét. Legfontosabb az együttmûködés az érintettekkel, mint ahogy a rendezvény címében is szerepel – zárta gondolatait dr. Tapolczai Gergely.
Fürész Tünde család- és népességpolitikáért felelõs helyettes államtitkár a kormány családbarát intézkedéseit ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyinél igyekeztek odafigyelni az esélyteremtés kérdésére. Az Alaptörvény is kimondja, hogy a család egységét támogatja a kormányzat. Kimondja azt is, hogy az állam külön intézkedéssel védi a gyermekeket, a családokat, a nõket, az idõseket és a fogyatékkal élõket. Majd példákkal illusztrálva tágabb összefüggésbe helyezte, miért fontos, hogy minél több családbarát intézkedést valósítson meg a kormány. „Mint tudjuk, több mint 30 éve népesedéscsökkenés tapasztalható hazánkban. Ma Magyarországon 10 párnak 14 gyermeke születik. A szülõképes korban lévõ nõk száma fokozatosan csökken. A családok sokkal több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül megszületik.” De vannak biztató jelek is – tette hozzá a helyettes államtitkár. 2014-ben 3,2 százalékkal több gyermek született, mint az azt megelõzõ évben. A gyermekvállalás ideje kitolódik, ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem születnek meg a kívánt és tervezett gyermekek, hanem annál jóval kevesebb. A ma 40 évesek 38 százaléknak, míg a 30 évesek 60 százalékának még nincs gyermeke. Nagyon fontos, hogy a családi élet és a munka összeegyeztethetõvé váljon. A pénzbeli és egyéb ellátásokon kívül a szemlélet változása, a családbarát közgondolkodás erõsítése is nagyon fontos, hogy a céljainkat elérjük.
Hogyan lehet jól integrálódni a társadalomban? Errõl a témáról a nap további részében dr. Kaszás Gizella, a Nagykanizsai Családsegítõ és Gyermekjóléti Központ intézményvezetõje beszélt. Végül Nagy József György, az Országos Roma Önkormányzat képviselõje, a DRVSZ elnöke a roma integrációval kapcsolatos kérdéseket vetette fel.
Délután szakmai mûhelybeszélgetésekkel folytatódott a program, melyek a családbarát támogatások, a hátrányból példakép és a megváltoztatott munkaképességû emberek foglalkoztatása témákat dolgozták fel dr. Kaszás Gizella, Fehér Ildikó, a projekt szakmai vezetõje és Nagy József György, valamint Lérántné Mátés Valéria, a Nagykanizsai Szociális Foglalkoztató Nonprofit Kft. ügyvezetõjének közremûködésével. A konferenciát a Playback színház elõadása zárta.

B.E.