Víz- és szennyvízkezelés az iparban címmel rendeztek a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán nemzetközi konferenciát a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató- Fejlesztõ Központ szakmai támogatásával. A konferencia fõ célja az volt, hogy a víz- és szennyvízkezeléssel foglalkozók bemutassák legújabb kutatási eredményeiket, egyúttal a rendezvény lehetõséget biztosított a víz- és szennyvízkezeléssel foglalkozó szakemberek, kutatók, ipari partnerek tapasztalatcseréjéhez és kapcsolatteremtéséhez is. A konferencián adták át a Soós Ernõ Ifjú Kutatói Díjakat.

A konferenciára ötven különbözõ cégtõl és tudományos szervezettõl érkeztek, összesen 48 különbözõ elõadással. A résztvevõket a város nevében Dénes Sándor polgármester köszöntötte, aki kiemelte, a konferenciát immáron második alkalommal szervezték meg. Hangsúlyozta, a víz különleges anyag, mely nélkül nincs élet, és mindenhol lehet vele találkozni. Az életünk, a mindennapjaink során rengeteg vizet fogyasztunk, és rengeteg szennyvizet termelünk. 2050-re pedig még nagyobb problémát fog jelenteni a védelme, hiszen addigra már, az elõzetes adatok szerint 9 millióan leszünk a Földön. A legtöbb vizet a mezõgazdaság használja. Ezt követõen a polgármester a kutatóközpont megalakulását idézte fel azt, amikor az önkormányzatnak, a Panon Egyetem Mérnöki Karának és a Hidrofilt Kft.-nek az együttmûködésébõl megalakult a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató-Fejlesztõ Központ. Birkner Zoltán igazgató azt mondta, a központ létrejöttét az ipari és szolgáltató szektor megjelenése indukálta leginkább. Az oktatás pedig ezzel gyakorlatorientáltabb lett.

– Milyen lenne a világ tiszta víz nélkül? – ezzel a felvetéssel indította beszédét Borsos Krisztina, a Hidrofilt Kft. minõségügyi vezetõje. Hozzátette, jelenleg azért is dolgoznak, hogy ne kelljen elképzelni egy ilyen világot. Majd a polgármester által elmondottakhoz kacsolódva kiemelte, a kezdetek óta már többen doktori fokozatot szereztek, eszközöket vásároltak, pályázatokat nyújtottak be és új eredmények is vannak.

Dr. Nemcsók Dénes, környezet és energiahatékonysági operatív programokért felelõs helyettes államtitkár az Európai Uniós forrásból megvalósuló víz- és szennyvíztisztítási projektek tapasztalatairól, azon belül is a finanszírozásról beszélt elõadásában. Kiemelte, minden városnak szüksége van egy húzóágazatra. Ehhez szükségesek az innovatív projekteknél a jó tervek, mely meglétének messzire mutató hatásai vannak, megtakarítást és jól mûködõ rendszert eredményez.

– Az is innováció kategóriájába tartozik, ha nem máshogyan csináljuk a dolgokat, hanem jobban – ezt már Balla Krisztián, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. vezetõje monda a Nemzeti Fejlesztési Programiroda szerepe az EU-s finanszírozású programokban címû elõadásában. Szemléletrõl beszélt, amellyel érdemes nekifogni a munkának. Ezt a nézõpontot pedig az oktatás és a képzés adhatja meg. Majd azt részletezte a kutatási munkákat hogyan lehet bekapcsolni a termelési folyamatokba, hogyan hasznosíthatóak. Dr. Galambos Ildikó, a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató- Fejlesztõ Központ szakmai vezetõje a Pannon Egyetemet mutatta be. Az egyetemen jelenleg közel kilencezer hallgató végzi a tanulmányait, ebbõl négyszáz Nagykanizsán, ahol a hallgatóknak számos lehetõségük van a fejlõdésre, az újszerû innovatív fejlesztésekben való részvételre.

Cseresnyés Péter, munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár, a térség országgyûlési képviselõje a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató- Fejlesztõ Központot, mint innovációs mintát mutatta be és azt vázolta, hogy jutottunk el idáig. Kiemelte, még városunk polgármestereként arra kereste a megoldást, hogy kerülhet be a köztudatba, mi lehet a kitörési pontja egy olyan városnak, mely nem megyeszékhely. Valamint arra, mi segíthet egy megfelelõ brand kiépítésében, mely elhangzásakor azonnal Nagykanizsa jut az emberek eszébe és választ ad a 21. század kihívásaira. Ekkor hozta össze a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszát és a Hidrofilt Kft.-t. A cég és az egyetem megbeszélésein pedig felmerült a kutatóközpont létrehozásának az ötlete, kitalálták, hogy mi lehet városunk következõ brandje. – Remélem nem csak brandet építünk, hanem tudást tudunk adni a szakembereknek, mely Nagykanizsának és Magyarországnak kitörési pontot adhat – zárta beszédét Cseresnyés Péter.

A második konferencián adták át a Soós Ernõ Ifjú Kutatói Díj – ahogy Borsos Ferenc, a Hidrofilt Kft. ügyvezetõ igazgatója részletezte –, nemzetközi, hiszen külföldrõl is pályázhatnak rá a kutatók. Az igazgató hangsúlyozta, minden vállalkozásnak szüksége van stratégiára, jövõképre, tervre arra vonatkozóan, hogy mit fog tenni majd 10 év múlva. A munka során innovatív együttmûködésre van szükség, ebben van nagy szerepük a fiatal kutatóknak is. A díjjal lehetõsége biztosítanak számukra, hogy munkájukat minél nagyobb körben bemutathassák. Idén a bíráló bizottság döntése alapján Soós Ernõ Ifjú Kutatói Díj MSC nyertese Hegedûs Péter, míg a PhD kategóriában elsõ dr. Veréb Gábor lett. A beküldött kutatásaikat a konferencián ismertették. Délután különbözõ ipari és tudományos szekciókban folytatódtak az elõadások, melyeket Lakner Gábor, dr. Laky Dóra, dr. Bíró Ildikó, dr. Kunsági-Máté Sándor és dr. Lakner József vezettek.

V.M.

További képek a galériában!