Tájház nyílt a horvátországi Várdarócon a településen és környékén élõ magyarok kultúrájának, hagyományainak ápolására pénteken.

Az Eszéktõl nyolc kilométerre északra található, mintegy hatszáz lelkes, többségében magyarok lakta község tájházát a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) hozta létre egy 18. században emelt, negyed százada használaton kívüli iskolaépület felújításával. A magyar állam által félmillió kunával, azaz mintegy 20 millió forinttal támogatott beruházás révén az ingatlanban iskola- és településtörténeti kiállítást rendeztek be, közösségi teret alakítottak ki.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelõs államtitkár avatóbeszédében arról szólt, hogy a drávaszögi magyarság a mohácsi vészt követõ török idõkben is képes volt túlélni, sõt, felvirágozni. "Drávaszög népének akarata az volt, hogy meg tudjon maradni magyarnak, s ebben különösen erõsnek bizonyult" - mondta.
Kitért arra, hogy így történt ez a délszláv háború utáni újrakezdéskor is: a lakosság nem fordult el szülõföldjétõl, hanem hazatért, a HMDK vezetésével megkezdõdött a közösségi terek, templomok, tájházak, iskolák újjáépítése.
Ez a táj mindvégig részese volt a magyar szellemi életnek, hiszen Sztárai Mihály 1543-tól több esztendõt töltött itt és elindította a reformáció magyar zsoltárkultuszát, továbbá itt jött létre az 1576-os hercegszõlõsi zsinaton az Alsó-Dunamelléki Református Egyházkerület, itt alkották meg a híres hercegszõlõsi kánonokat - jegyezte meg.
Az államtitkár arra szólította fel a horvátországi magyar közösség tagjait, hogy maradjanak meg magyarnak, használják anyanyelvüket, gazdagítsák magukat kultúránk élményeivel, családjukat, szülõföldjüket is tartsák meg mindvégig magyarnak.
Lehet divatos vagy állam által elismert bármelyik nyelv, helyes is több nyelven beszélni, más kultúrákat megismerni, de anyanyelvünk csak egy van, a saját kultúránk pedig a magyar, melynek az elsõ helyen kell állnia - hangoztatta.
Jakab Sándor, a HMDK elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a várdaróci tájház nemcsak a helyi, hanem az egész horvátországi magyar közösség érdekét is szolgálja. A tájházban berendezett kiállítás megtekintése remélhetõleg azt az érzést kelti a magyarokban, hogy büszkék lehetnek magyarságukra, ez hozzájárul a magyarság megtartó erejének erõsödéséhez - fogalmazott.
Kitért arra, hogy a néhány évvel ezelõtti horvátországi népszámláláson 14 ezren vallották magukat magyarnak, holott Trianon idején még 120 ezer magyar élt itt. A horvátországi magyarság fogy, a folyamat megállításában nagy szerepe van az erkölcsi-politikai, az anyagi támogatásnak, az oktatásnak, a hitéletnek és a gazdaság erõsítésének is - tette hozzá.
De Blasio Antonio eszéki magyar fõkonzul azt emelte ki, hogy a várdaróci tájház nemcsak a helyi és környékbeli magyarság kulturális, gazdasági, hanem közösségépítõ tevékenységét is segíti. "Horvátország csöppnyi magyarsága szoros közösségben él, ezt a közösséget tovább kell erõsíteni" - fogalmazott a fõkonzul.

MTI - Kanizsa