A korpaváriak kérése nyomán az Egerszegi utca 20. számú ház elõtti közterületen álló harangláb elbontása ügyében interpellált a közgyûlésen dr. Erdõs László képviselõ. Az ÜJKB elnöke hivatkozott a harangláb rossz mûszaki állapotára, valamint arra, hogy a harangot már régebben elvitték onnan, így az építmény funkciója megszûnt.

A várostya elmondta, a harangláb állapota kritikus, tetõlemeze bomladozik, az andráskeresztek kiszakadtak, a fából álló tartószerkezet korhadt, és az egész konstrukció instabil. Tulajdonképpen már nem is tekinthetõ teljes egészében haranglábnak, mert a harangot már évekkel ezelõtt kiszerelték, és máshova helyezték. Mivel a harangláb helyi védelem alatt áll, szükség van Deák-Varga Dénes fõépítész véleményére, javaslatára is.
Dénes Sándor polgármester válaszában az alábbiak olvashatók: a harangláb a városrész kevés történeti emlékeinek egyike, ezért is helyezte a közgyûlés helyi védelem alá a mellette álló kõkereszttel együtt. A városrész kápolnájának felépüléséig e harangláb volt az itt élõk kegyeleti helye. Tény, hogy a harangozási funkciója a harang leszerelését követõen megszûnt, továbbá a létesítmény mûszaki állapota megromlott. Miután közterületen áll, így az önkormányzat a létesítmény tulajdonosa, felállítója pedig vélhetõen Korpavár katolikus közössége lehetett.
A polgármesteri válaszban arról is olvashatunk, hogy a harangláb mûszaki állapotát Tóth Nándor és Karádi Ferenc alpolgármesterek, Fitos István, a VIA Kanizsa Zrt. vezérigazgatója és Deák-Varga Dénes városi fõépítész november 4-én megvizsgálták a képviselõ jelenlétében. A szemle során megállapítást nyert, hogy maga a harangláb stabilan áll, azonban a gúla alakú fedél-része valóban kritikus állapotú, és a merevítõ andráskeresztek egyes elemeinek rögzítése is elengedett már. A harangláb sorsáról a közgyûlés jogosult dönteni. Mivel helyi védelem alatt álló értékrõl van szó, elõször a védettség törlése vagy fenntartása ügyében kell határozni. Törlés esetén a helyi védelmi rendeletet módosítani kell.
A korpavári fa harangláb védettségének megszüntetésére elõterjesztett javaslat szerint a keresztet Korpavár község állíttatta 1872-ben, így ekkortájt készülhetett a harangláb is, mely már átalakítás, vagy késõbbi csere eredménye. Az egyszerû formájú, mintegy 6-7 méter magas, négy faoszlop tartószerkezetû építmény mai formájában vélhetõen a XX. század elsõ felében készülhetett, tartópillérei ugyanis a hagyományos közterületi villanyoszlopok elõregyártott beton tartópilléreivel megegyeznek.
A helyszíni bejáráson megállapítást nyert, hogy a négy tartóoszlop stabilan áll, azonban a lapos gúla alakú, bádogfedésû fedélszerkezet erõsen megrongálódott, a bádogfedés hiányos, balesetveszélyes, továbbá a harangláb-merevítõ andráskereszt fái is elkorhadtak, elengedtek. Mindez azonban némi költségráfordítással egyszerû ács- és bádogos munkával kijavítható lenne.
A harangláb használatára a korpaváriak már nem tartanak igényt, mivel az utca végén felépített új kápolnában lehet harangozni. Az építménynek csupán helyi hagyományõrzõ, illetve településképi jelentõse maradt. Az elõterjesztésben a fõépítész emlékeztetett arra is, hogy Zala megye aprófalvaira és szõlõshegyeire különösen jellemzõek a fa haranglábak – ezek szinte hozzátartoznak a falusi utcaképekhez –, mivel templomra, kápolnára nem mindenütt jutott pénz. Nagykanizsa város területén is több régi és újabb harangláb található: például Bagolán és Kisfakoson (vasszerkezetûek), a bagolai temetõben, a kisbagolai szõlõhegyen, a mórichelyi hegyen, és újabb is akad például a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Szakképzõ Iskolájának udvarán. A bajcsai fa haranglábat azonban néhány éve el kellett bontani az állaga miatt.
Idõközben a közgyûlés meghozta döntését az elõterjesztéssel kapcsolatban. A testület módosította az épített környezet értékeinek helyi védelmérõl szóló önkormányzati rendeletet, és megszüntette a korpavári harangláb védettségét. Ennek megfelelõen folyamatban van a lebontásának elõkészítése.

B.E.