Az új vadgazdálkodási törvény új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését - hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Gyõrffy Balázs emlékeztetett: a vadgazdálkodás egyik legnagyobb problémája és legtöbbet vitatott területe a vadkár. Hozzátette, 2013-ban a kifizetett vadkár összege meghaladta 2,3 milliárd forintot, ennek mintegy felét három megyében, Somogyban, Vasban és Zalában fizették ki.
Hozzátette, az új jogszabályban új megközelítésben szerepel a vadkár. Ennek legfontosabb elemeként a törvény rögzíti: a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, nem tekinthetõ rendellenesnek a vad megjelenése a mezõ- és erdõgazdasági területeken. Ebbõl következik, hogy a vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, amelyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni.
A NAK elnöke hangsúlyozta: a gazdálkodó által viselt vadkár mértéke az új jogszabály szerint az okozott kár 10 százaléka. Hozzátette, ha azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra elõírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következõ vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében õt terheli.
A most elfogadott jogszabályt egy új paragrafussal is kiegészítették, ami a vadkár pénzügyi fedezetére vonatkozik. Eszerint a vadászatra jogosultnak a vadkárért fizetendõ kártérítés fedezetének biztosítására elkülönített számlán pénzügyi vadkáralapot kell létrehoznia. Az alapba 2018. november 1-jétõl az elõzõ évi vadkár mértékének megfelelõ összeget kell elhelyezni.
Az új törvényben a vadkárok megelõzése érdekében tételesen meghatározták a vadászatra jogosult és a földhasználó kötelezettségeit. Ezen túlmenõen a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara közösen kidolgozta a vadkárok megelõzésével kapcsolatos és a szakértõkkel szemben támasztott követelményrendszert - mondta Györffy Balázs.
Az elnök jelezte: a NAK és a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megõrzési Intézet (VMI) október 20-tól november 28-ig kérdõíves felmérést végzett az új törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdõív a mezõgazdasági vadkárok mértékével, a vadkárbecslési eljárással, a károk megelõzésével és a kártérítési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok megismerése és összegyûjtése érdekében készült. A kérdésekre több mint 2100-an válaszoltak, 72 százalékuk gazdálkodó, 28 százalékuk vadász.
Csányi Sándor professzor, a SZIE Vadvilág Megõrzési Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta: a kérdõívek feldolgozása most kezdõdik, és az összegzéssel a jövõ év elsõ negyedévében készülnek el.Fotó: agroline.hu

MTI - Kanizsa