A Kanizsai Képzõ- és Iparmûvészek Egyesülete elhunyt tagja, Kustár Zsuzsa szellemi hagyatékának méltó emléket állítva Álom címmel képzõ- és iparmûvészeti pályázatot hirdetett. A beérkezett pályamûvekbõl rendezett kiállítás az egyesület és a HSMK szervezésében jött létre a város, valamint Járási Ildikó és Stamler Lajos támogatásával.

Az intézmény Õsze András galériájában december 23-ig és 2016. január 4-15-ig látogatható tárlatot Szemadám György, Munkácsy-díjas festõmûvész nyitotta meg. Köszöntõt Dénes Sándor polgármester mondott. A Zala, Somogy és Veszprém megyékbõl, valamint Budapestrõl beérkezett több mint száz alkotásból a – dr. Gréger Melinda, és dr. Kostyál László mûvészettörténészek, valamint Lehota M. János esztéta által alkotott zsûri –, Galiger Tibor, Kántor József, valamint Kotnyek István és Melega István mûveit díjazta.
„Az álmaink azért vannak, hogy újraálmodjuk õket akkor is, ha összetörtek.” Fejõs Éva írónõ gondolatával köszöntötte a megjelenteket Dénes Sándor polgármester. Azért választotta mottóként ezt az idézetet, mert véleménye szerint e tárlat megszületése jelképesen egy összetört álom újraálmodása. – Nem volt olyan régen, amikor elvesztettük közösségünk nagy álmodóját, a mesevilág, a hagyományunk forrásvidékének kutatóját és újraalkotóját, Kustár Zsuzsát, ami által egyben egy álomkép is összetört – folytatta beszédét a városvezetõ. – Vagy, inkább mondhatjuk úgy, álmaink õrzõjének távollétében komorrá és üressé vált életünk egy szeglete, elapadt forrásunknak egyik kútja. A mai napon azonban a Kanizsai Képzõ- és Iparmûvészek Egyesülete valamint Kustár Zsuzsa gyermekei és családja kezdeményezésére ez az eltörött álomkép újraálmodásra került. Hiszen az itt megjelenõ számos jelentõs alkotó a mûvész szellemi hagyatékához méltó emléket állít, megfogalmazva saját viszonyát személyes és kollektív álmainkhoz. Ezáltal, egyben vissza is tekint az életmûre, visszaidézi szellemiségét, a gyökereket, ugyanakkor a jövõ irányába is növeszti álmaink és jelképvilágunk égig érõ fáját. Így a mûvészet, áthidalva múltat és jövõt, álmot és valóságot, új alapokon életre kel, úgy, ahogy Nietzsche is megfogalmazza: „Az álomvilágok szép káprázata, melyek teremtésében minden ember kész mûvész, föltétele minden képzõmûvészetnek.”
Újra lehetõség teremtõdik tehát arra, hogy az álomból, mint áthagyományozott és megélt élményeink világából újra valóság legyen. Mert, ahogy Freud mondja: „Van (...) visszavezetõ út a fantáziától a valósághoz, és ez - a mûvészet.”
Ennek a folyamatnak, az emlékezésnek és az alkotásnak vagyunk ma itt mindannyian a tanúi.
Szemadám György, mint az Amatõr Képzõmûvészek Tanácsának egykori elnöke, mint a Magyar Mûvelõdési Intézet egykori munkatársa, most pedig a Magyar Mûvészeti Akadémia elnökségi tagja megnyitó szavaiban utalt arra, mindig fontosnak tartotta, hogy ellátogassanak a Budapesttõl távolinak tûnõ úgynevezett végvárakra, vidékre és kezet nyújtsanak az itt alkotó embereknek. Magától értetõdõen nem felfedezni akarták az itt talált értékeket, hanem bevonni õket a magyar kultúra szövedékébe. És ez nem is volt olyan egyszerû, mint amilyennek látszik. Az említett múltjából következõen Szemadám György a kiállítók szinte kétharmadát személyesen ismerte, és jó néhányukat barátjának mondhat. Ezért a megnyitó is személyesebbnek tûnt. Jó találkozni a régi harcostársakkal, és nagyon jó új ismeretségekre szert tenni, ha másképp nem is, a mûveken keresztül – jegyezte meg, majd a pályamûveket méltatva elmondta, meghatónak tartja, hogy Kustár Zsuzsa halála után egy évvel egy ilyen szép megemlékezés született a mûvésznõrõl.
Stamler Lajos, az egyesület elnöke zárszavában kiemelte, a legközelebbi pályázatukkal Farkas Zsuzsa grafikusnak állítanak emléket. Szeretné, ha a mostani eseménynek kétévenként lehetne folytatása, hiszen egy-egy ilyen alkalommal a nyugati régió képzõ és iparmûvészei találkozhatnak egymással, így oldódhatna minden képzõmûvész közösség legfõbb problémája, az egyedüllét.
A pályázati anyag begyûjtésében a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a Kapos ART Képzõ- és Iparmûvészeti Egyesület, valamint Haraszti Janka nyújtott segítséget.
Az esten Közremûködött: Baráth Adrien, Vida Henriett, Vajda Zsuzsanna, Balogh József és Kõfalvi Csaba. A kiállítást Kotnyek István festõmûvész rendezte, a program kurátora: Lehota M. János esztéta.

B.E.