1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus. Tudományos munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztõ sorozatai által vált országszerte ismertté.

Öveges József õsei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenõen népiskolai tanítók voltak. A 120 éve született fizikus az elemi iskola elsõ öt osztályát a Gyõr vármegyei Péren végezte, szülei ezt követõen a gyõri bencés gimnáziumba adták.
1912-ben, tizenhét évesen felvételt nyert a piarista rendbe, szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A gimnázium 7. és 8. osztályát kitûnõ eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett. Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika–fizika szakos tanárnak. Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi fõiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a késõbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különbözõ iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten.
1920. július 4-én szentelték pappá.
1929-ben jelent meg elsõ könyve Idõjóslás – idõmeghatározás címmel.
Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka valószínûleg az egyszerûség volt. Errõl azt tartotta: „A legegyszerûbb a legmûvészibb.” Népszerûsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerûséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit õ is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani.
Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, többször elmondta. Ez a rózsa egy „ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, csodálatosan szép, színes virág lesz belõle”. A tankönyveket ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat tesz varázslatával teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: „A mi szerepünk a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendõ fénnyel világítani, ahol szükség van rá.”
1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképzõ Intézetében tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Fõiskola tanszékvezetõ fõiskolai tanáraként dolgozott. 
1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1953-tól az Élet és Tudomány címû hetilap szerkesztõbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet címû mûsorának fõszerkesztõje volt (az adás 135 alkalommal volt mûsoron). A Magyar Rádióban 256 elõadást tartott. Több mint harminc éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat (TIT) országos elnökségének is tagja volt.
Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését segítõ kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.
Hitt az élõ szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Színészi fogásokkal fûszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézõk bármelyike utánozhatott otthon. Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.
Több mint harminc ismeretterjesztõ könyve látott napvilágot, emellett több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban. Mûvei – melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbrõl a fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülõ, választékos magyar nyelven. 
Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig elsõ ízben neki ítélték oda az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.
A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetõben nyugszik.
 
 
Forrás: Feltalálóink.hu

Kanizsa