Megérte a belefektetett idõ, ugyanis nagyon sok ember jött el a múlt hét végén az állatotthonba. Nem is lehet kérdés, jövõre ismét megszervezzük – szögezte le Faggyas Ferenc, aki már nem elõször állt a menhelyes karácsonyt megszervezõ csapat élére.

Rengeteg adományt és ajándékot hoztak az emberek az árva állatoknak, de ami a legnagyszerûbb, hogy két kutyus, és két cica is gazdára talált – sorolta a „civilben” a Netta – Pannónia Kft. munkatársaként dolgozó fiatalember.
 

– Szerintem az a lényeg, hogy ezekkel a programokkal rá tudjuk irányítani az emberek figyelmét az állatotthonra: itt van, létezik, és sok ember dolgozik a sikeréért, vagyis az elárvult kutyák és macskák gondozásáért, majd gazdihoz való közvetítéséért. A 2015. év karácsonyi „bulijára” sem csak és kizárólag kutyások jöttek el, hanem voltak olyan vendégek, akik nem tartanak házi kedvencet, de eljöttek egyet körülnézni, kutyát sétáltatni, beszélgetni. És ez a legfontosabb talán, hogy az emberek is felismerjék: az állatotthon szerves része a városunknak – mondta határozott meggyõzõdéssel Faggyas Ferenc.
 

– És hogy milyen ajándékok kerülhettek a dél-zalai térség állatbarát lakóinak jóvoltából a menhely karácsonyfája alá?

A „Julius-K9” kutyás felszereléseket forgalmazó cég egy nagy halomnyi hámot, pórázt és nyakörvet küldött, a Tesco-ban mûködõ Kedvencek.net állateledel szaküzlet a kihelyezett gyûjtõdobozba 130 ezer forintnyi aprópénzt perselyezett össze, és egy egész bevásárlókocsira való tápot és konzervet kapott a vásárlóiktól, amelyet aztán elhoztak nekünk.
A Mermaid Kft. tíz tábla vasbeton-hálót hozott, amelyet a menhely a tavasszal esedékes, összekötõ út betonozásánál fog majd felhasználni az útalap megerõsítéséhez, míg a Kanizsa Club vezetõsége a december 5. napi, fergeteges buli bevételének egy részét ajánlotta fel.
Természetesen nem hiányozhatott a Tierheimleben In Not kisbusznyi ajándékcsomagja sem, illetve ki kell emelnem a látogatók által hozott rengeteg ajándékot: pórázok, hámok, nyakörvek tucatjaival, mindenféle tisztítószerekkel és eszközökkel, valamint takarókkal, tálakkal és megannyi értékes holmival gazdagodott az állatotthon, nem beszélve a sokmázsányi tápról és a konzervek tucatjairól. Mi mást is lehetne mondani: köszönjük, és mindenkit várunk szeretettel jövõre is…
 

Dr. Papp Attila