Rendkívüli év volt a tavalyi, soha nem látott mértékû migrációs nyomás érte el Magyarországot - mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fõigazgatója hétfõn, budapesti sajtótájékoztatón.

Közölte, bár korábban a nemzetközi fórumokon jelezték, hogy a balkáni útvonal jelentõsége növekedni fog az illegális migrációban, az Európai Unió döntéshozói nem láttak komoly kockázatot ezekben a jelzésekben. Tavaly azonban kirívó növekedést lehetett tapasztalni: a tiltott határátlépõk száma a 414 ezret is meghaladta.
Végh Zsuzsanna elmondta: a nyugat-balkáni útvonalon érkezõ illegális migránsok között voltak, akik válságövezetbõl érkezõ valódi menekültek voltak, és voltak, akik gazdasági okból indultak útnak.
Hozzátette, hogy az év elsõ felében még szinte "együtt haladt" a menedékjogi kérelmek elõterjesztésének száma az idegenrendészeti eljárásokéval, a nyár elején azonban az olló szétnyílt, az illegálisan érkezõk már nem nyújtottak be menedékjogi kérelmet, sõt kifejezetten megtagadták az együttmûködést a hatóságokkal, nem mûködtek közre a regisztrációban sem.
A fõigazgató kifejtette: a novemberi adatok szerint Magyarország a második legtöbb menedékjogi kérelmet (177 ezret) regisztrálta tavaly az Európai Unióban, az ezer lakosra jutó menedékkérõk számát tekintve pedig az elsõ volt a 28 tagállam között.
A legtöbben a Közel-Keletrõl, Ázsia középsõ és déli részébõl, Afrika északi és középsõ részébõl, valamint a Nyugat-Balkánról érkeztek. A legtöbb kérelmezõ szíriai volt - vagy annak vallotta magát -, valamint afgán, koszovói, pakisztáni, iraki, õk együtt tették ki az összes kérelmezõ kilencven százalékát. Az év elején még elsõsorban koszovóiak jöttek, késõbb a válságövezetbõl ékezõk kerültek túlsúlyba.
A korábbi évekhez viszonyítva nõtt a kísérõ nélküli kiskorúak száma, tavaly 8 ezret regisztráltak, nagyon sokan közülük rövid idõn belül elhagyták az országot.
A menedékjogi kérelmek ügyében indult eljárások döntõ hányadában - 152 ezer ügyben - meg kellett szüntetni az eljárást, mert a menedékkérõ ismeretlen helyre távozott. Nemzetközi védelemben az érdemben lefolytatott eljárások 15 százalékában részesítették a kérelmezõt, elsõsorban szíriaiakat, afgánokat, szomáliaiakat.
A BÁH mintegy 5,5 milliárd forintot fordít kifejezetten a menekültek ellátására, élelmezésére, egészségügyi ellátására, járandóságuk folyósítására.
A fõigazgató közölte: törekedtek az ujjnyomatok rögzítésére, a nemzetközi adattárba továbbítására, biometrikus fotók elkészítésére, a személyes adatok nyilvántartásba vételére, valamint a befogadóállomások kapacitásának növelésére is.
Emlékeztetett: szeptember 16-án zavargások voltak Röszkén, holott a migránsok a zavargások helyszínétõl néhány méterre kérhették volna a menedékjogot a tranzitzónában, ám mégsem tették.
Jelezte: a kormányzati intézkedések - a megváltoztatott jogszabályok, az ideiglenes mûszaki határzár, a zöldhatár lezárása, a tranzitzónák kialakítása, a menedékjogi szabályok módosítása - nyomán "átmenetileg megoldódott a migrációs problémahalmaz", átalakult a migrációs útvonal, jelenleg elkerüli az országot a migrációs áramlás. Visszaesett az illegális határátlépõk száma, az év utolsó két hónapjában alig ezer elfogás volt. Jelentõsen visszaesett a menedékkérõk száma is, 5500 körülire, három hónap alatt nem érte el azt a számot, amit nyáron két-három hét alatt.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány az elsõ perctõl kezdve határozott migránspolitikát folytatott, az elsõ között intézkedett a veszély elhárítására. Az intézkedésekkel pedig nemcsak Magyarország, hanem az EU határait is megvédték.
Jelezte: amíg 2015-ben a hivatal induló költségvetése 9,7 milliárd forint volt, a kormány év közben további 10 milliárd forintot adott a BÁH-nak. Megjegyezte: sajnálatos, hogy az EU sokkal kevesebb támogatást adott Magyarországnak, mint más érintett uniós országoknak.
Hangsúlyozta: a jogszabály-módosítások lehetõvé tették, hogy a menedékügyi eljárásokat gyorsabban, szigorúbban lehessen lefolytatni. Az államtitkár sikeresnek és eredményesnek minõsítette a hivatal munkáját, megjegyezte azonban, hogy "ébernek kell lennünk", mert a migrációs válság nem oldódott meg, nem tudhatjuk, hogyan alakul a helyzet.
Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig migránsok ezrei érkeznek Görögország felõl, és amíg az EU nem tudja elérni a görög határ védelmét, addig a probléma nem szûnik meg. Utalt arra, hogy elõrejelzések szerint idén egymillió illegális migráns érkezhet Európába.
Azzal kapcsolatban, hogy Ausztria visszaállította a határellenõrzést, kérdésre válaszolva kifejtette: ez azt mutatja, rájöttek arra, hogy nem tudják fenntartani korábbi álláspontjukat. A döntés még friss, a tapasztalatokat értékelni fogják, de az biztos, hogy az ellenõrzés lassítja az Ausztriába jutást - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Végh Zsuzsanna elmondta: az EU többi tagállama is küzd azzal a problémával, hogy "eltûnnek" a menedékkérõk a hatóság szeme elõl, emiatt kevés a visszaküldés, és ha visszaküldik is õket - például Magyarországra -, a migránsok ott is eltûnnek, "bolyonganak az EU tagállamai között".
A kiskunhalasi befogadóállomáson történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: tavaly is több mint száz rendkívüli esemény volt ilyen intézményekben, ezeket minden esetben kivizsgálják, így tesznek most is.
 

A horvát-magyar határt Gyékényesnél átlépõ illegális bevándorlók gyalogolnak a Zala megyei Surdon Nagykanizsa felé 2015. szeptember 18-án. Számukat 500-600-ra becsülték. MTI Fotó: Gergely Szilárd

MTI - Kanizsa