Ma 2025. 4 26.
Ervin, Klétusz napja van.
Látogatók száma : 57640990    








Honlapkeszites

Marton István: Az elmúlt napok eseményeirõl
Marton István polgármester sajtótájékoztatót tartott csütörtökön, melyben az elmúlt napok eseményeire reagálva több témát érintett.

Elsõként a keddi soron kívüli közgyûlés törvénytelen mivoltát hangsúlyozta, melynek alátámasztására az alábbi levelet olvasta fel:
„Tisztelt Képviselõ Asszony/Úr! Tisztelt nagykanizsai lakosok! Biztos vagyok benne, hogy mindenki átlátott azon a szánalmas kezdeményezésen, amit a Fidesz – SZDSZ koalíció és a Városvédõ Egyesület képviselõje távollétem alatt végrehajtott(július 7-én, a soron kívüli közgyûlésen). Fogalmazhatnánk úgy is, hogy gyenge puccskísérlet volt. Nyilvánvalóan felmérték esélyeiket, és rájöttek, hogy esetlegesen csak úgy születhetnek, az õ szájízük szerinti döntések, ha megkerülnek, ha a hátam mögött ügyködnek. Ezt gondolom minden nagykanizsai lakos, - sõt akik errõl hallottak - egyértelmûen elítéli, és megveti. Kristálytisztán kirajzolódott, hogy ezek a politikai szereplõk, milyen aljas politikai húzásokra képesek, és mennyire gyávák. Ami pedig a legszomorúbb, hogy egyáltalán nem Nagykanizsa város érdekeit képviselik."

"• A jegyzõnõ által írt levélre (hiv.szám.: 1/100-32/2009) reagálva szeretném a képviselõ - társaimat és természetesen magamat is megvédeni, mégpedig azért mert ha a jegyzõnõ nem is tudja jól értelmezni Nagykanizsa Megyei Jogú Város hatályos Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, mibõl gondolja, hogy a képviselõk sem? A 18/2007. (IV.23.) számú rendeletünk az SZMSZ 10.§-a szól a közgyûlés összehívásának a rendjérõl: (1) bek. A közgyûlés üléseit a polgármester hívja össze. (2) bek. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester jogosult összehívni.
A jegyzõnõ által idézett rendelkezés a helyettesítésrõl ebben az esetben lényegtelen. A polgármester hívja össze a közgyûlést, és amennyiben akadályoztatása áll fenn, - amirõl nyilvánvalóan hitelt érdemlõen tudomást kell szerezni ,- akkor hívhatja össze az alpolgármester. A hitelt érdemlõ tudomásszerzés nem történt meg. Ha az akadályoztatás tényét nem tudják bizonyítani, akkor nem is áll fenn.
A szabadságkérelmem „ csak” az idõpontot jelöli meg, - ahogy azt az adott nyomtatványon fel kell tûntetni, - a helyet azonban nem, így az abból való következtetés, - mely szerint, ha szabadságon vagyok, akkor nem vagyok elérhetõ, akadályoztatva vagyok - csak feltevés és nem tény. Nem állja meg a helyét.
Felettébb érdekes és elgondolkodtató az a tény, hogy abban a pillanatban, hogy szabadságra megyek a 4 bizottsági elnök egybehangzó véleménye szerint, máris olyan halaszthatatlan ügy merül fel, melyek egy soron kívüli közgyûlés összehívását teszik indokolttá. Kis rosszindulattal, akár azt is lehetne feltételezni, - de ez távol álljon tõlem, - hogy erre egyesek már elõre készültek, ha ez viszont így van, hol van a rendkívüli sürgõsség, és indokoltság.
• A jegyzõnõ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseit szintén idézi, ami ebben az esetben szintén lényegtelen, mert az, hogy az alpolgármester a polgármester munkáját segíti, vagy éppen helyettesíti, ez nem vonatkozik az SZMSZ-ünk által megnevezett közgyûlés összehívásának rendjére.
Sõt az SZMSZ 14.§-a szerint „ A közgyûlés ülésének elnöke a polgármester. ”
A polgármester akadályoztatása esetén, illetve megbízása alapján az alpolgármester elnököl.
Nem voltam akadályoztatva és nem hogy nem bíztam meg az alpolgármestert ,hogy helyettem elnököljön, hanem kifejezetten megtiltottam, amikor az alpolgármester által 07.07-re összehívott soron kívüli ülést visszavontam, mégpedig azért, mert a jövõ hétre tervezem összehívni. Az alpolgármesternek a munkáját, a polgármester utasítása szerint kell végeznie. Adott esetben segítenie kell, nem pedig szembeszegülni az utasításával.
Az elõre bejelentett évi rendes szabadságomnak a kivétele, nyilvánvalóan nem felel meg a jogszabályban foglalat akadályoztatás fogalmának, a törvény ilyetén való értelmezése nyilvánvalóan mind a jogszabály szövegébe, mind a jogszabály szellemébe ütközik.”

Olajbányász sporttelep megvásárlása

A polgármester kiemelte, hogy a jegyzõnõ által írt törvényességi észrevételnek arra kellett volna kitérni, hogy abban az esetben ha az EON-nal kötendõ szerzõdésben nem a vételi jog, hanem az elõvásárlási jog szerepelt volna, akkor nincs szükség, az általa említett közbeszerzésre. Elmondta: – Ahelyett, hogy a megoldást írta volna le, annak érdekében, hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatni, õ idõhúzásként a közbeszerzést erõltette, és így mivel 2009. július 1-tõl az ÁFA 20%-ról 25%-ra emelkedett 6.500.000.-Ft-tal kell, hogy többet fizessünk az Olajbányász sporttelepért. Így 2-3 hónappal késõbb és a várost megkárosítva 6.500.000.-Ft-tal tudjuk csak a már oly régóta óhajtott Olajbányász sporttelepet végre megszerezni, hogy olyan sportteleppé alakíthassuk ki, itt a belváros szívében, amit az emberek szívesen vesznek „ birtokba”. A képviselõ - testület elsöprõ többséggel végre az együtt haladás mezsgyéjére lépve – legalábbis ebben az ügyben – megszavazta, hogy az Olajbányász sporttelepet megvásároljuk. A könyvvizsgálónktól is megkaptuk a véleményt, mely szerint megfelelõ fedezet áll rendelkezésünkre, hogy a vételt megvalósítsuk. A jegyzõnõ arra is hivatkozott ezen ügy kapcsán, hogy a Polgármesteri Hivatalban jelenleg nincs betöltve a közbeszerzési referens munkakör. Mindenkinek fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a mindenkori jegyzõ kötelessége, hogy a hivatal szervezeti felépítésének megfelelõ legyen a szakember ellátottság, annak érdekében, hogy a várost érintõ ügyek megfelelõképpen intézõdjenek. A közbeszerzési referens munkakörben dolgozó köztisztviselõ munkaviszonya 2009. február 15-én szûnt meg. Kérdezem én nem lett volna elég idõ ahhoz, hogy ezen munkakör megfelelõ betöltésérõl a jegyzõnõ gondoskodjék? (hiszen azóta közel 5 hónap eltelt). Fõleg úgy, hogy 2009. április 30-án már az Olajbányász sportteleppel kapcsolatos elõvásárlási jog bejegyzése megtörtént, és a közbeszerzési törvény április 1-jei változása már tudható volt. Arról nem is beszélve, hogy a hivatalban több köztisztviselõ van, aki közbeszerzi referenssé kinevezhetõ lehetett volna, amire én idejében fel is hívtam jegyzõnõ figyelmét. Ezen tények közlése után mindenkinek a saját megítélésre bízom, annak eldöntését, hogy Nagykanizsa város jegyzõje, és az õt támogatók, valóban a város érdekeit képviselik-e, amire felesküdtek.


Cseresnyés Péter alpolgármester, aki „polgármesternek” képzeli magát

Marton István: - Cseresnyés Péternek hiába mondtam el több alkalommal, - sõt még a jegyzõnõ is kiemelte A helyi önkormányzatokról szóló törvényt idézve, - hogy az alpolgármester feladata a polgármester munkájának segítése. Cseresnyés Péter önkényesen tevékenykedik, így nemhogy segítené a munkámat, és ezáltal a város haladását, hanem éppen hogy hátráltatja, ellenszegül annak. Pedig neki, mint országgyûlési képviselõnek, akik a törvényeket hozzák tisztában kellene lennie a kötelességeivel. Kérdezem én melyik munkahely az, ahol az alkalmazott meg meri tenni azt, hogy a fõnökének utasításával szándékosan ellenszegül, az ellenkezõjét teszi? Nos ez csak egy kis ízelítõ annak szemléltetésére, hogy az amúgy sem egyszerû mindennapokban az ügyek mért mennek még inkább akadozva. Véd és dacszövetség: dr. Tuboly Marianna szándékos jog-félreértelmezése a Fidesz –SZDSZ szándékai szerint, cserébe eltûrik hivatalromboló munkásságát. Így aztán jöhetnek a rokonok és barátok a Polgármesteri hivatalba. A korrupcióval és a fékevesztett holdudvarépítéssel én valóban összeférhetetlen vagyok.


Az általa összehívott soron kívüli közgyûlésrõl


Elmondta: – Természetesen az alpolgármester által illegálisan összehívott soron kívüli közgyûlés által elfogadott napirendi pontokat a Nagykanizsa MJV Közgyûlésének 18/2007.(IV.23.) sz. rendelete, a Szervezeti és Mûködési Szabályzat 58. § 2. bek. f) pontja alapján a 2009. július 7-i soron kívüli ülésre beterjesztett: „Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlésének az önkormányzat vagyongazdálkodásának rendjérõl szóló 3/2009(II.11.) számú rendeletének módosítására”, valamint a Javaslat a Délzalai Víz- és Csatornamû Zrt. köz-, illetve taggyûlésén az önkormányzat tulajdonosi álláspontját képviselõ személy megbízására” címû elõterjesztésekrõl hozott közgyûlési döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezem, mert a közgyûlés döntését az önkormányzat érdekeit sértõnek tartom. 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról a II. fejezet 9.§ (1) bekezdésében kimondja: „Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a képviselõ –testületet illetik meg. A képviselõ - testületet a polgármester képviseli.” Az általam kitûzött idõpont: 2009. június 15. (szerda) 13.00 óra.
Marton István hozzátette: mindenképpen szerepelni fog a napirendi pontok között a 3 db fegyelmi ügye, önkormányzat által történõ esetleges fellebbezése. (képviselõi elõterjesztésben). Nem létezõ ügyek fellebbezése - további pénzpocsékolás, joggal való visszaélés.

Marton István ezek után felolvasott néhányat, a hivatalon belüli levelezésbõl (Cseresnyés Péter, Dr. Tuboly Marianna, Gyergyák Krisztina). Ezzel azt kívánta bizonyítani, hogy milyen intrikák folynak ellene.
Végezetül felhívta a Kanizsa TV jelenlévõ képviselõjének figyelmét, szeretné, hogy a róla készült felvétel Karádi Ferenc (Fidesz) sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás mögé lenne szerkesztve a Krónikában.

2009-07-09 19:18:15


További hírek:


POLITIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül