Webkamerán követhetõ egy rétisaspár élete, a költés, majd a fiókák nevelése és kirepülése a Duna-Dráva Nemzeti Park területérõl. A megfigyeléstõl a kutatók azt várják, hogy új ismereteket szerezhetnek a költés és nevelés idõszakáról.

A kamerát még tavaly helyezték el Paks térségében, a múlt héten kezdõdött közvetítésrõl hétfõn számolt be a nemzeti park. A kamera képén egy egyedi jelölés nélküli, de már több éve ott fészkelõ rétisaspár látható.
    Parrag Tibor, a DDNP természetmegõrzési osztályvezetõje az MTI-nek elmondta, hogy a napokban várható a tojásrakás, a fiókák 35-40 nap múlva kelnek ki, és tíz hét múlva, valamikor nyár elején hagyják el a fészket. A kamerás megfigyeléssel a szakemberek az eddigieknél pontosabb információkhoz juthatnak a költés és a nevelés idõszakáról, arról, hogy a pár eközben mikor etet, mikor táplálkozik, mikor van a fészek körül. Mindennek természetvédelmi jelentõsége, hogy megállapíthatók azok az idõszakok, amikor a ragadozó madarakat nem szabad zavarni - tette hozzá.
    Mint mondta, arra is kíváncsiak a kutatók, hogy milyen táplálékot visz a fészekbe a réti sas. A vizek környékén általában hallal táplálkozik, ez a fészek azonban kissé távolabb van a Dunától, a szakemberek megtudhatják, hogy ebben az esetben mennyi halat "visz haza", és táplálkozik-e elhullott állatok tetemeivel, kisebb emlõsökkel is.
    A nemzeti park pontosan nem hozza nyilvánosságra a fészek helyét; a réti sas ugyanis ebben az idõszakban a legérzékenyebb, a fészek emberi megközelítése elriaszthatja õket - jegyezte meg.
    A közvetítõ honlapon - http://www.ustream.tv/channel/mH8RY5a8JLt - a nemzeti park felhívja a figyelmet, hogy a vadon élõ ragadozó madaraknál, így a rétisasnál is  betegség, gyengeség vagy rossz idõjárás miatt elpusztulhat egy-egy fióka vagy akár az egész fészekalj. A DDNP ilyen esetekben nem avatkozik be, tiszteletben tartja a természet rendjét. A honlapon arra is kérik az érdeklõdõket, hogy ne indítsanak mozgalmat a madarak megmentése érdekében.
    A fokozottan védett réti sas Magyarország legnagyobb ragadozó madara. Állománya - amely országosan 300, a Dél-Dunántúlon 150 pár körül van -, Parragh Tibor szerint stabil, növekedõ annak ellenére, hogy az utóbbi 15 évben legalább 100 madár esett áldozatul mérgezésnek. A gyarapodás annak köszönhetõ, hogy a költõhelyek ma már védelem alatt állnak - mondta a szakember.
 

MTI - Kanizsa