A kullancsok és a szúnyogok nem csak nyári esténket vagy erdei túránkat tehetik kellemetlenné: vérszívóink közül õk jelentik a legkomolyabb betegségforrást az emberre nézve. Az általuk terjesztett számos betegség közül csak egy elõzhetõ meg védõoltással. Az egyéni megelõzésre kell tehát fókuszálnunk: el kell kerülnünk a rovarcsípéseket. Erre – és a szövõdmények gyógyítására – mindannyian hallottunk már „megbízható” ajánlásokat. Az SC Johnson a közszájon forgó legelterjedtebb tévhiteket kívánja eloszlatni.

“Viszont azon a nyáron csak õt nem kínozták a szúnyogok!”
Fenti mondat a Macskafogó címû rajzfilm szállóigéje: Grabovszki, az egérhõs valóban megússza a szúnyogcsípéseket, a megoldás pedig pofonegyszerû: szivarozni kell. Úgy, hogy ki se látsszunk a füstfelhõbõl. A füst – bár a szúnyogokat valóban elûzi – azonban az egészségre gyakorolt káros hatásai ismeretében nem jelent hatékony megoldást a szúnyogok ellen. A következõ 8 ismert tévhit annyiban tér el a fenti példától, hogy még eredménye sincs. Legfeljebb egyvalami: megalapozatlan biztonságérzettel tölt el minket, így még védtelenebbé válhatunk a vérszívókkal szemben.

1. A kullancsok a bõrbe fúródva azonnal fertõznek

A bõrbe fúródott kullancs eltávolítására több óránk is van. A csípés utáni elsõ órában az állat vért szív ugyan, de a fertõzésveszély ekkor még elenyészõ. A kockázat 4-6 óra után nõ meg ugrásszerûen: ha a kullancs fertõzött, a nyálmirigyeiben lévõ kórokozók már megindulnak és az állat fertõzõvé lett nyálával a szúrcsatornáján keresztül az áldozat érrendszerbe jutnak.

2. A kullancsok a fákról ugranak áldozatukra, tehát a kalap védelmet nyújt ellenük

A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok többsége a fûszálak- és a bokrok leveleinek fonákján várakoznak legfeljebb 1-1,5 méter magasságban. A karimás kalap tehát valóban megállítja és csapdába ejti a ráhulló kullancsokat, de csak a gyerekeknek segít (õket a fejükön éri leggyakrabban csípés).

3. Ha jól felöltözünk, egyáltalán nem fér hozzánk a kullancs

A kullancsok kerülik a fényt, ezért a napozókra jóval kevésbé veszélyesek. A jó idõ, a napsütés az egyik leghatásosabb természetes védelem a kullancsok ellen. A bõ szabású ruha alatt nemcsak észrevétlenül megbújhat az állat, de árnyékba is húzódhat, amit kifejezetten szeret. Ha nincs jó idõ, és talpig beöltözve kirándulunk, próbáljunk meg olyan ruhát felvenni, amely sûrû szövésû, és lehetõleg egybeszabott, így is nehezítve a kullancsok dolgát. A legmegbízhatóbb védekezési módszert azonban így is a testre permetezhetõ riasztószerek nyújtják – ezek között ma már mindenki talál egyedi igényeinek megfelelõt.

4. A B-vitaminok riasztják a rovarokat

A vitaminok valóban ellenállóbbá teszik a szervezetet a betegségekkel szemben, de a vérszívókra egyáltalán nem hatnak. A tévhit szerint a B-vitamin szedése során a bõr párolgásával erõs szag távozik, ami elriasztja a kullancsokat, ezért sokan kezdenek vitaminkúrába kirándulások, nyaralások elõtt. Ha csak így védekeznek, komoly veszélynek teszik ki egészségüket.

5. Vigyázni kell, nehogy bõrünkbe szakadjon a kullancs feje
A kórokozók java az állat bélrendszerében és nyálmirigyeiben található, tehát a béltartalma, a nyála az, ami valójában fertõz. Ha a vérszívónak csak a „feje”, azaz a szipókája marad a bõrünkben szervezet hamarosan ki is löki azt magától a bõrbõl.

6. A kullancs eltávolításának legbiztosabb módszere, ha zsíros krémmel kenjük be a vérszívót

Nagyot tévednek, akik azt hiszik, hogy ettõl a kullancs hamarosan magától, fertõzésveszély mentesen kilökõdik a bõrbõl. Ilyenkor a vérszívó stresszhelyzetbe kerül, nem kap levegõt és fuldoklani kezd, aminek hatására beleöklendezi kórokozókat tartalmazó nyálát a szervezetünkbe. A kifejlett kullancs eltávolításának egyik legbiztosabb módszere a gyógyszertárakban, állatpatikákban és a benzinkutakon is kapható kullancs-eltávolító kanál.

7. A Lyme-kór könnyen észrevehetõ, és gyógyulás után immunissá válunk ellene

A Lyme-kór hetekig-hónapokig, akár évekig is lappanghat a szervezetben, ráadásul könnyen ki is újulhat. A betegség nagyon alattomos, védõoltás sem létezik ellene, ezért nagyon fontos, hogy hamar észleljük a tüneteket. Dr. Nagy Katalin bõrgyógyász szerint „A Lyme-kór gyakran jár fáradtságérzéssel, hidegrázással, lázzal, fejfájással, de szintén ezt a betegséget jelezheti, ha tarkómerevséget, izom- és ízületi fájdalmakat érzünk. A Lyme-kór esetén a csípés körül alakulnak ki a foltok, gyûrûk, vagy vándorfoltokat találunk a testünkön. A Lyme-kórt minden ötödik kullancs hordozhatja. Ha a betegséget idõben észreveszik, antibiotikumos kezeléssel gyógyítható ugyan, de nem szabad azt hinni, hogy ez védelmet jelent az ismételt fertõzés ellen. A Lyme-kór különösen hajlamos arra, hogy visszatérjen, ezért a legjobb megoldás, ha évente legalább egy szûrõvizsgálaton részt vesz, aki egyszer már elkapta ezt a betegséget.”

8. Hidegben és tábortûz mellett nem csípnek a szúnyogok

Sajnos a vérszívók hidegben és tûz mellett is támadnak, ezért akkor is figyelni kell a védekezésre, ha már lehûlt az idõ. Noha leggyakrabban továbbra is vízpartok közelében találkozhatunk velük, olyannyira jól bírják a hideget, hogy még a sarkvidékek zordabb területein is képesek találni élõhelyet. A klímaváltozás miatt az elmúlt években a melegkedvelõ vérszívó fajok egyedszáma is jelentõsen megnövekedett, egyre szélesebb körben terjesztik az általuk hordozott betegségeket.

***

Tudta-e Ön, hogy

a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelõgyulladás (kullancsencephalitis) kórokozója elleni védõoltást érdemes már a téli idõszak alatt beadatnunk, hogy kora tavaszra védettek legyünk.

a kullancsok által terjesztett másik veszélyes betegség, a Lyme-kór kórokozója ellen az emberek számára nem létezik védõoltás.

az oltás a csípés ellen nem, csupán az agyvelõgyulladás vírus fertõzés ellen véd.

a kullancsok elleni védekezés egyéni szinten a leghatékonyabb, mivel kullancsirtás már nincs, és oltás sem mindenkinek adható.