A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jei megalakulásának évfordulóját 1992 óta ünneplik világszerte a Polgári Védelem Világnapjaként.

Az akkori felhíváshoz Hazánk is csatlakozva 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzõkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülönítve a fegyveres erõktõl, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitõl való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.

E napon valamennyi tagországban méltatják a polgári védelmet, melynek szervezetei folyamatosan vesznek részt az ENSZ katasztrófák elleni megelõzõ, védekezõ és helyreállító tevékenységében. A katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai fokozatosan alakultak ki a korabeli légoltalmi feladatokból, és váltak a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelõzését, és az azokkal szembeni védekezést szolgáló szervezeti, feladat- és intézkedési rendszerré. A rendszer mûködése abból az alapelvbõl indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, de annak megteremtésében nekik maguknak is tevékenyen részt kell venniük.

Ennek jegyében a katasztrófavédelem polgári védelmi tevékenységének alapfeladata a lakosságvédelem, tehát az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztetõ hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítõ munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. Munkánkkal hozzájárulunk a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminõségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb mûködéséhez. Elsõdleges célunk a települések valós veszélyeztetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelése és katasztrófavédelmi osztályba sorolása, a lakosság sebezhetõségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. A reagálás terén munkánk látványosabb része az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése és begyakoroltatása.

Ennek során kiemelt szempont, hogy ezek az erõk a veszélyhelyzeti szintet el nem érõ feladatokban is képesek legyenek részt venni, hiszen a katasztrófák csak akkor kezelhetõk sikeresen, ha az átlagember is felelõsséget vállal saját biztonságáért. A veszélyhelyzetek kezelése során valljuk, hogy az áldozatok és túlélõk jogai mindenekelõtt valók, és ezt minden típusú döntéshozatalnál tiszteletben tartjuk - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Kanizsa