2016. február 26-án hozott elsõ fokon ítéletet a Zalaegerszegi Járásbíróág a Zalaegerszeg határában található alsóerdei szabadidõközpontban történt halálos baleset ügyében. A döntés ellen a védõ fellebbezést jelentett be, ezért az ítélet nem jogerõs.

A vádlottnak, egy zalaegerszegi mûvelõdési intézmény vezetõjeként feladatai közé tartozott a nem zárt, nem õrzött, a környék lakói által sportolási és szabadidõs célokra használt alsóerdei szabadidõs központ mûködtetése, fenntartása.
A területen szabadon hozzáférhetõ volt több, acélcsövekbõl hegesztett 2,1 méter magas és 3 méter széles sportkapu, amelyeket intézmény által szervezett, biztosított rendezvények alkalmával földbe szúrható fémkampókkal rögzítettek. A vád szerint a vádlott tisztában volt vele, hogy a nem rögzített kapukat a terület használói elmozdítják, s azokat rögzítés nélkül a helyszínen hagyják.

2014. július 19-én kora este 10 éves kisfiú a családjával focizott a sportpályán, s az egyik ilyen kapuban védett, mikor a kapu kibillent a helyérõl, s a fejére dõlt. A gyermek sérülése olyan súlyos volt, hogy életét vesztette.

A vádlottat a történtek miatt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bûnösnek a Zalaegerszegi Járásbíróság, s ítélte 1 év fogházra, melynek végrehajtását 2 év próbaidõre felfüggesztette.

Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy a tanúvallomások, illetve a szakértõi vélemények alapján pontosan meg lehetett állapítani miként történt a baleset. A vádlott a tárgyalás során azzal védekezett: soha nem merült fel, hogy a kapuk esetleg veszélyesek lehetnek, senki nem szólt neki errõl. Elmondása szerint õ maga is rendszeresen kijárt focizni a pályára, de nem érzékelte a veszélyességet. Mindemellett tudta, észlelte, hogy ezek a kapuk nem mindig voltak rögzítve. Rendezvény esetén a kapukat rögzítették, alkalomadtán elzárták, de jellemzõen kinn tartották õket. A tanúvallomásokból is kitûnt: a kapukat a pályára érkezõk folyamatosan használták, el-elmozdították, a karbantartó által elfektetve a területen hagyott kapukat felállították, s arra is volt példa, hogy a sportolók erõsítõ emelési gyakorlatokhoz vették igénybe a súlyos eszközöket.
A szakértõi vélemény szerint a játszótéri eszközök használatára, biztonságosságára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kapuk esetén. Ez alapján nem volt szabályszerû a kapu, valamint a területnek nem volt üzemeltetési szabályzata. (E szerint többek között rögzítõ eszközöknek, figyelmeztetõ feliratoknak kellett volna lennie a helyszínen.) Ezen elõírások betartatása a a vádlott kötelessége lett volna.
Mindezek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott tudott róla, hogy miként zajlik a kapuhasználat, tudta, hogy a kapuk nincsenek minden esetben rögzítve, s eldõlhetnek. Bizonyos esetekben maga intézkedett aziránt, hogy zárják el az eszközöket. A vádlott a tõle elvárható figyelmet, illetve gondosságot elmulasztotta, kötelessége lett volna a veszély elhárításáról gondoskodni. A vádlott mulasztásával megvalósította a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét.
A bíróság a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól elõzetesen mentesítette a vádlottat.

A döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védõje azonban elsõdlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbeztek. Így a döntés nem jogerõs, az ügy másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszéken folytatódik majd – közölte lapunkkal dr. Beznicza Árpád a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa