Ez a konferencia ébresztõt fújt. Lesz egy népszavazás, amelyben azt fogjuk magunktól megkérdezni, akarjuk-e a megszállást. És biztosak lehetünk abban, nagyon komoly propaganda fog megindulni – már megindult – a népszavazás ellen. Felmerült bennem, lesz-e elég ereje ennek a társadalomnak, hogy elmenjen, hogy érvényes legyen a referendum. Annak a kimenetele egyedül rajtunk múlik. Nem háríthatjuk senkire a felelõsséget – osztotta meg gondolatait Cseresnyés Péter múlt szombaton. Ígéretünkhöz híven folytatjuk a Polgári Kanizsáért Alapítvány migrációs válságról tartott konferenciájának ismertetését.

A migráció tavaly nyáron elõször még csak távoli, mórahalmi történések formájában érintett minket, kanizsaiakat – emlékezett vissza Cseresnyés Péter államtitkár, fõvédnök megnyitó beszédében. - Majd, amikor megépítettük a technikai zárat, azon kaptuk magunkat, hogy ennek a migrációs áradatnak, ennek az inváziónak a szele minket is megérint. – emlékezett vissza a katonakorú férfiak Zákánytól Kanizsáig történt menetelésére azon a szeptemberi péntek délutánon. Többen vannak a migránsok, mint a zákányiak! - hívta kolléganõje az országgyûlési képviselõt. Ám már kontroll alatt történt a vonulásuk, vonatra szállításuk a kanizsai állomáson. Ezután még egy hónapig – amíg a kerítés a horvát határon is elkészült – tartott Zákányon a vonatra segítésük. Vasúton a tárt karok felé – amely karok nagyon komoly okai annak, hogy ez a migrációs áradat Európa felé megindult. Felelõtlen politikusok, felelõtlen politikusok segítségére sietõ civilek olyan helyzetet teremtettek, amikor veszélybe kerül az a kultúra, melyért ez a földrész évezredeken át nagyon sokat tett. Majd, amikor október közepén megépült a horvát határzár is, azt hittük, megkönnyebbülhetünk.
S mi történik napjainkban? A kötelezõ betelepítési kvóta veszélye, Európa vezetõi még mindig nem tudják, mi a teendõ. Vagy nagyon is tudják. És ami a mai tanácskozásnak megint aktualitást ad: újra százas mértékben kísérlik meg az illegális bevándorlók a határsértést. A veszély megint az ajtókon kopogtat. Akarjuk-e, hogy unokáink, dédunokáink abban a kultúrkörben nõjenek fel, amelyet mi is megörököltünk, vagy levetjük a felelõsséget vállunkról? Hogy ne így legyen, ebben segít ez a konferencia.
Köszönöm elõadóinknak, hogy gondolataikkal segítenek, helyesen ikszeljünk a népszavazáson. Ismétlem, nemcsak rólunk van szó, hanem gyerekeinkrõl, unokáinkról, dédunokáinkról. És nem akarok érzelmes lenni, de a magyarságról, errõl a kis országról is, amelyet mindnyájan nagyon szeretünk. – Cseresnyés Péter e szavakkal kívánt a résztvevõknek tartalmas délutánt. Zárszavában idézte egy ismerõsét, aki mégis eljött, bár tartott tõle, rosszabb lesz utána a hangulata. Ám úgy gondolja, mindezeket tudnunk kell! Magam is így gondolom – szólt az államtitkár. Önmagától a helyzet nem fog megváltozni. Ám kaptunk elegendõ muníciót ezen a konferencián, elszántságban sem lehet hiány. Fenyegethetnek, nem kapunk uniós támogatást, ha nem fogadunk be migránsokat. Van feladat, van mit tenni és van miért tenni! – köszönt el Cseresnyés Péter.

A migrációs helyzetben felgyorsultak az események – és sorolta is õket Nógrádi György, a Corvinus professzora. – Ilyen helyzetben megtiszteltetés, hogy 45 percet kapok, és hogy olyan egyházi vezetõvel, aki olyan sokat tett az országért, ilyen nagy tudású szakértõkkel és döntéshozóval együtt vehetek részt ezen a konferencián. Ezek a kérdések Európa egészét és Magyarországot is komolyan, belülrõl érintik. - Számomra sokat jelent, hogy hétvégén ennyi ember hallgat, elmondhatom a véleményemet, amely hosszú hónapok óta nem változott, s sajnos az idõ engem igazolt. – utalt arra, õ mondta ki elsõként, támadták is érte, kerítést kell építeni. A tendencia – egyre több a próbálkozó migráns – akkor marad, ha hagyjuk, nem fogjuk hagyni. A migránsokat hozó embercsempészek ragaszkodni fognak euróban milliárdos profitjukhoz. Új útvonalak alakulnak, így Magyarországnak is meg kell tenni a szükséges, lehetséges lépéseket. Európa nem bír ki párhuzamos társadalmakat. Maassen úr, a német elhárítás vezetõje szerint egy képzett terrorista van minden ezer bejött migráns között. Nem sok esélyt lát arra, hogy a görög-török határon meg tudják állítani a migránsokat, marad a macedón határ védelme, amit a magyar miniszterelnök javasol, mert meg kell védeni Európát. Szaúd-Arábia felépített 3000 sátrat a Szíriából bejövõknek, ha munkát vállalnak – senki nem jött be. Én csak jelzem. – A gazdag arab államok mellett ismertette Ausztrália és USA bevándorlás-politikáját, egyedül Európa nem védekezik. Csak Németországból 740 ember – ez tavalyi adat – ment ki az Iszlám Állam mellett harcolni. Csak felhívnám a figyelmet, nem egy békés Európában élünk. Egon Bahr, nagyon szerettem, õ a német biztonságpolitika atyja mondta: a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív és a jövõben kiszámíthatatlan. Világhatalmi, biztonságpolitikai vizekre evezve szólt arról, hogy az öt angolszász hatalom, az öt szem: Nagy-Britannia, USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland lehallgatja a világot. Azt mondják, erre a terrorizmus ellen van szükség. A probléma csak az, ezeknek a lehallgatásoknak a 90%-a gazdasági kémkedés. Mi az európai probléma: ugyanezt nem tudja megtenni. Végigvett néhány nyugat-európai ország bûnügyi statisztikáját, megdöbbentõ a migránsok aránya. Ezt nem õ mondja, kezében vannak az adatok. Amikor a magyar miniszterelnök Európában ötödikként a kerítés megépítésérõl dönt, mindenki bírálja – azután követi. Szörnyû nehéz a helyzet. A bejövõ migránsnak van joga. Az itt lévõ európainak is van joga, hadd legyen szabad eldöntenie, akar-e migránst befogadni. Nekem rendkívül tetszett, amit nemrég a német sajtó megírt: a befogadásról szóló legközelebbi európai konferencia helyszíne legyen egy nagyobb telefonfülke. Mert a 28 országból 7 vagy 8 akar befogadni, képviselõik elférnek ott is. Amikor a magyar miniszterelnök elmondta álláspontját, egyedül volt. majd követték õt a visegrádiak, a románok és a finnek. Jelenleg a magyar álláspontot képviseli 20 állam. – Hogyan lehet megállítani a migrációs hullámot? – kérdezték tõle, a kissé megnyúlt szünet (rengeteg könyvet dedikált) után – 24 óra alatt, erõvel. A történelmet vérrel és vassal írják, mondta Bismarck, itt humánus megoldás nincs. – Mi lesz, ha ez a sok migráns-katona összeáll? – Akkor állnak össze, ha hagyjuk. Nem fogjuk hagyni. Tegnap voltam a Honvédelmi Minisztériumban egy vezetõi értekezleten. Megteszik a szükséges lépéseket. Nagyon örülök, hogy vannak itt katonák – mutatott a negyedik sorban ülõ Zentai ezredesre és kíséretére. Felidézte a katonai fõiskolán töltött éveit, élete öt legszebb évének nevezte. Köszönöm, hogy itt vannak – fordult hozzájuk, s a felcsattanó tapsról kijelentette, ez nekik szól.

Fotó: Cseresnyés Péter közösségi oldala

Kanizsa