Egy közelmúltban elvégzett modellvizsgálat szerint a század utolsó harmadában lefolyástalan tóvá válhat a Balaton - hívta fel a figyelmet Varga György, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság referense.

A Balaton régió vízgazdálkodásáról és vízminõség-védelemérõl szóló konferencia nyitóelõadásán a szakember kifejtette, bár egy modellezésen alapuló vizsgálat számos bizonytalanságot tartalmaz, de figyelemre méltó, hogy hasonló eredményt hozott egy másik, korábban elvégzett modellkísérlet is.
Kitért arra is, hogy 2000-2015 között hét olyan év is akadt, amelyben negatív volt a Balaton vízgyûjtõjének vízmérlege, amire a korábbi évtizedekben nem volt példa. Hozzátette, hogy bár az elmúlt években éves szinten nem változott a vízgyûjtõre hulló csapadék mennyisége, viszont az eloszlása jelentõsen módosult: télen jóval több, nyáron kevesebb csapadék hullik, mint a korábbi évtizedekben.
A szakember beszámolt arról is, hogy február közepétõl a Balaton nyári felsõ szabályozási szintjét a korábbi 110-rõl 120 centiméterre emelték.
Pécseli Péter, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetõje arról számolt be, hogy az új uniós ciklusban 12 milliárd forint fordítható a Sió-zsilip átépítésére, és a Sió medrének rekonstrukciós munkálataira. A zsilip-fejlesztésre készült három elképzelés közül a vízügy azt támogatja, amely a régi zsilipek helyén, illetve mellett valósulna meg. Ez a legracionálisabb, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a forrás lekötésére rövid idõ áll rendelkezésre, márpedig az egyéb variációhoz szükségessé váló kisajátítások sokáig tartanának. A tervezési munkákra hamarosan kiírják a pályázatot, és a támogatási szerzõdést is aláírják a közeljövõben, így jövõre megkezdõdhet a kivitelezés - fejtette ki.
A szélsõségessé vált idõjárásban különösen fontossá vált, hogy a Sió-zsilip vízeresztõ kapacitása megnõjön, és a jelenlegi vízmennyiség dupláját, vagy akár ennél többet is le lehessen engedni a Sión - tette hozzá.
Horváth Gyula, a siófoki önkormányzat tanácsosa megjegyezte, a tárgyalások még nem zárultak le, és turisztikai valamint városfejlesztési okokból Siófok azt szeretné, ha a jelenlegitõl több száz méterrel arrébb, és egyben épülne újjá a hajózási és a vízeresztõ zsilip.
Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrobiológusa elõadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a Balaton vízminõsége sokat javult az elmúlt években, sõt tartósan javuló tendenciát mutat, növekszik a belterületekrõl a tóba kerülõ szennyezõdés, fõként a csapadék révén. A Balaton vízgyûjtõjén emelkedett a halastavak száma, amelyek a mezõgazdasági területekkel, fõleg a szõlõültetvényekkel együtt kockázatot jelenthetnek a vízminõségre.
Nád Béla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetõje arról beszélt, hogy a Balaton részben felszín alatti vizekbõl táplálkozik, amelyek zöme karsztvíz. A 90-es évekig a bányászati tevékenységek miatt olyan mértékben csökkent a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek hozama, hogy drasztikus korlátozásokat kellett bevezetni. Ez 10-15 év alatt eredményre vezetett, és most már komoly problémákat okozhat a térségben, hogy további karsztvíz emelkedésre kell számítani.
A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott konferencián a térség szakmai és civil szervezeteinek, vállalkozásainak, önkormányzatainak képviselõi vettek részt.

MTI - Kanizsa