Jelentõsen megnõtt az általános iskolát sikeresen befejezõk aránya a roma fiatalok között az elmúlt huszonöt évben, és túlnyomó többségük ma már elkezd valamilyen középiskolát, azonban súlyos probléma, hogy minden második lemorzsolódik közülük a középiskolában - állapították meg friss tanulmányukban az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai.

Az összefoglalóban azt írták: a középiskolai végzettség nélkül a roma fiataloknak is tartósan munkanélküli létre vagy rendszertelen foglalkoztatásra kell berendezkedniük. A középiskolai lemorzsolódás nemhogy csökkent volna a roma fiatalok körében, hanem emelkedett is: míg a nyolcvanas évek végén a középiskolát megkezdõ roma fiatalok kétharmada fejezte be középiskolai tanulmányait, napjainkban csak a fele. Azoknak a roma fiataloknak, akik elvégzik a középiskolát, több mint a fele szakiskolai végzettséget szerez, és kevesebb, mint egyötöde végez gimnáziumot.
Az elemzés szerint a lemorzsolódás egyik legfontosabb oka a családok szegénysége, és szemben egy széles körben elterjedt véleménnyel, a földrajzi különbségeknek önmagukban nincs számottevõ szerepe a középiskolai végzettségbeli különbségekben.
A kutatás szerint azért, hogy a roma fiatalok nem tanulnak tovább gimnáziumban, leginkább az általános iskola végére felhalmozódott készség- és tudásszintbeli lemaradások felelõsek. A tudás- és készségszintbeli lemaradások kialakulása a kutatók szerint részben arra vezethetõ vissza, hogy a roma fiatalok kora gyermekkoruktól kezdve jóval kevésbé jutnak hozzá a készségeik fejlõdését elõsegítõ erõforrásokhoz. A nevelési környezetben mutatkozó hátrányok azonban fõként a családok tartós szegénységre vezethetõk vissza, etnikai sajátosságok nem játszanak számottevõ szerepet bennük.
Amíg a leghátrányosabb húsz százalékba tartozó tanulók 20-30 százalékának mondtak rendszeresen óvodás korában esti mesét, addig ugyanez az adat a legjobb helyzetû húsz százalék esetében 70-80 százalék - jegyezték meg az elemzésben. Példaként említették azt is, hogy a leginkább szegény és iskolázatlan családok 70 százalékának nincs egyetlen könyve sem, vagy csak nagyon kevés könyve van, addig ez a legjobb helyzetû családoknál egyáltalán nem fordul elõ. A legjobb helyzetû családok 90 százaléka rendelkezett otthoni internet-hozzáféréssel, addig a legszegényebb családok kevesebb mint 5 százalékának volt 2006-ban otthoni internete.
Lemorzsolódáshoz vezet az is, hogy a roma fiataloknak kevesebb olyan ismerõsük és barátjuk van, akiknek magasabb az iskolai végzettsége, és akiknek a példája és tanácsai fontosak lehetnek az iskolai és pályaválasztási döntésekben - írták.
A kutatók szerint a lemaradás másik oka a magyar iskolarendszer egyenlõtlensége.
A roma fiatalok többségének oktatása olyan osztályokban folyik, ahol a megoldatlan pedagógiai problémák sokasága miatt nagyon nehéz jó minõségû oktatómunkát végezni. Az a tény, hogy az általános iskolás roma tanulók nagy része nehezen tanítható osztályokba koncentrálódik, becsléseink szerint kétharmad részben lakóhelyi hátrányaik és szegénységük miatt van, egyharmad részben pedig az etnikai szegregáció miatt - írták.
Az elemzés szerint az iskolák közötti etnikai szegregáció mértéke több mint kétszeresére nõtt a rendszerváltás óta. Az adatok szerint 2006 és 2008 között a szegregáció csökkent, különösen a városokban, ám ez a csökkenés 2008 után megállt és visszájára fordult. Az iskolák közötti etnikai szegregáció szintje a mai Magyarországon nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható, de a tendenciák aggasztóak - olvasható a kutatásban.
Az elemzés szerint az etnikai szegregáció két szempontból is rendkívül káros: hozzájárul a roma fiatalok iskolai lemaradásához, és - mivel csökkenti a többségi és kisebbségi fiatalok közti kapcsolatok esélyeit - hozzájárul az elõítéletek fennmaradásához. Az iskolapolitika azonban képes lehet a szegregációs folyamatok megfékezésére.
Minimálisan arra lenne szükség, hogy az iskolák igazságosan - például sorsolás útján - válogassanak a körzeten kívüli jelentkezõk közül, és a szegény és roma családok segítséget kapjanak ahhoz, hogy megfelelõ információk birtokában jelentkezhessenek körzeten kívüli iskolákba, és fedezni tudják az iskolai ingázás többletköltségeit is. A városi iskolák közötti szegregációt jelentõsen és hosszú távon valószínûleg az iskolarendszerek helyi realitásokra támaszkodó, jól átgondolt és átfogó átalakítása csökkentheti - írták.

MTI - Kanizsa