Ma 2024. 10 18.
Lukács, Jusztusz napja van.
Látogatók száma : 56950326    








Honlapkeszites

Kvótareferendum - Megtámadták az Ab-n a népszavazást elrendelõ határozatot

A betelepítési kvótáról szóló népszavazást elrendelõ parlamenti határozat ellen érkezett indítvány az Alkotmánybírósághoz (Ab) kedden.


Az Ab honlapján olvasható az anonimizált indítvány. A testület soron kívül jár el, a jogszabály szerint az Ab-nek 30 napja van az indítvány elbírálására.     

Bitskey Botond, az Ab fõtitkára az MTI érdeklõdésére az indítvány kapcsán annyit mondott: a népszavazást elrendelõ parlamenti döntést bárki megtámadhatja az Ab-n, jelen esetben egy magánszemély volt az indítványozó. Az Ab a jogszabályoknak megfelelõen értesítette az indítványról a köztársasági elnök hivatalát és Nemzeti Választási Bizottságot (NVB).     

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyûlés hozzájárulása nélkül is elõírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítését?"     

Az Országgyûlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást, amely ellen a jogszabály szerint 15 napig bárki az Ab-hez fordulhat. Ez a határidõ május 25-én, szerdán jár le.     

A népszavazását elrendelõ parlamenti határozat elsõsorban formai, eljárási okokból támadható az Ab-n. A testület ezúttal fõként azt vizsgálhatja, hogy a parlamenti eljárás megfelelt-e az alkotmányos szabályoknak, illetve törvényes volt-e.     

Az Ab honlapján olvasható indítvány a támadott parlamenti határozat közjogi érvénytelensége mellett érvelve többek között arra utal: a határozat meghozatalára az Országgyûlésnek nem volt hatásköre, hiszen a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Továbbá az indítványozó kifogásolja azt is, hogy csak a parlament törvényalkotási bizottságában folyt a határozatról részletes vita, holott ezt az európai ügyek bizottságában is le kellett volna folytatni.     

A népszavazás idõpontját az államfõ tûzi ki akkor, ha a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárult. Az államfõnek ezután 15 napon belül kell kitûznie a népszavazás napját, a kitûzésrõl szóló döntésétõl számított 70. és 90. nap közötti idõpontra.     

Jelenleg a népszavazási kérdés megengedhetõségérõl is folyamatban van alkotmánybírósági eljárás. A Kúria május 3-án utasította el azokat jogorvoslati kérelmeket, amelyek az NVB februári döntése ellen nyújtottak be. Az NVB és a Kúria a népszavazási kérdés tartalmi vizsgálata után egyaránt úgy ítélte meg: a kormány kezdeményezése megfelel az alkotmányos és törvényi elõírásoknak. A Kúria döntése ellen eddig egy indítvány érkezett az Ab-hez: május 13-án Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, országgyûlési képviselõ nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Fodor Gábor indítványában elsõsorban arra hivatkozott, hogy a kormány népszavazásra feltett kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.     

Szakemberek szerint a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán az Ab-nek elsõként azt kell vizsgálnia: felmerülhet-e az adott indítványozót az adott ügyben érintõ alapjogsérelem.    

Az alkotmányjogi panasz elbírálásánál nincsenek olyan rövid, konkrét eljárási határidõk, mint a parlamenti döntés ellen benyújtott indítványnál, az Ab azonban korábban azt közölte, lehetõség szerint még a nyári ítélkezési szünet elõtt döntenek ebben az eljárásban is. A Kúria döntését ugyanakkor 60 napig, tehát július elejéig meg lehet megtámadni az Ab-n.     A kötelezõ menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak.     

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg 2015. december elején az úgynevezett kötelezõ kvótadöntést. A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.     

Szintén 2015 utolsó napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetõsége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerûen tartózkodó menedékkérõk jelentõs csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetõvé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erõteljesen aggályos.

MTI - Kanizsa



2016-05-24 14:58:00


További hírek:


KÖZÉLET ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül