Azt hiszem minden kockázat nélkül állíthatjuk, hogy Budapesten világviszonylatban is magas színvonalú  jazz-élet folyik manapság. Elég, ha csak a heti programokat átnézzük, amik a legnagyobb sztárok mûsorára hívogatnak. Ezzel szemben vidéken – a jazz fesztiválokat leszámítva - jó ha egy tucat igényes koncertet láthatunk évente. Ezért is volt ünnep, az év eddigi legkiemelkedõbb jazz eseménye a Szabó Dániel Quintet Móricz Mûvelõdési Házban adott koncertje.

Az alkalmi formáció vezetõje Szabó Dániel zongorista, aki nem régen doktorált Los Angelesben, ahol zeneszerzést, hangszerelést és filmzenei tanulmányokat folytatott, tanított. Társai között a két Egyesült Államokban végzett zenészt Bacsó Kristófót (tenorszaxofon) és Juhász Mártont (dob) köszönthettünk. A zenekarvezetõ különbözõ formációkban játszó partnerei közé tartozik még a tenorszaxofonon játszó Zana Zoltán és Szandai Mátyás (bõgõ). Õk valamennyien a nemzetközi jazz élvonalához tartozó jazz muzsikusok, akik hasonló zenei nyelvet beszélnek.

A csütörtök esti koncerten Szabó Dániel saját kompozícióit mutatták be. A mainstream jazz programban azért olyan ritkán hallható John Coltrane szerzemény is elhangzott, mint a Miles mode. Külön köszönet érte! A modern jazz számok között túlsúlyban voltak a lírai szerzemények: a Lebegés, a La plage, és a Gyermektánc. A két eltérõ habitusú és játékstílusban játszó szaxofonosok jól kiegészítették egymást és külön élményt nyújtott a tenor és szopránszaxofon együttes hangzása. Szabó Dániel kiválóan minden manír nélkül óriási zongorázott. Felsõfokon említhetjük a ritmusszekcióban játszó Szandai Mátyás karakteres bõgõzését és Juhász Márton óramû pontosságú dobolását. Köszönjük a nagyszerû élményt a Szabó Dániel Quintetnek és a szervezõk részérõl Godinek Ibolyának!

H.Gy.