Több mint egy évtizede, hogy a költõ és hadvezér Zrínyi Miklós által építtetett Zrínyi-Újvár feltárását, az épített objektum ostromának körülményeit tisztázni kívánó terepi kutatások megkezdõdtek. A török által 1664-ben elpusztított erõsség maradványait a Nagykanizsa vonzáskörzetében fekvõ települések, Belezna, Õrtilos és Murakeresztúr találkozásánál õrizte meg az utókor számára az anyaföld. A feltáró-kutató munkálatokban a Zala Megyei Múzeumok és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) oktatói és hallgatói vesznek részt évrõl-évre.

Az ásatási folyamatokba a munkája során Kocsis Edit mûvelõdésszervezõ is bepillantást nyerhetett. Kötelességének érezte olyan programok megszervezését, amelyek lehetõséget adtak az addig feltárt eredmények népszerûsítésére, öregbítve ezáltal az említett települések hírnevét.

– Melyek voltak ezek a programok – kérdeztük a részletekrõl a mûvelõdésszervezõt.

– Életre keltettem egy elõadással, tárlatvezetéssel, vendéglátással egybekötött Hadtörténeti kirándulás-sorozatot. Erre a programra figyelt fel Tóth István is a Kanizsai Kulturális Központ intézményegységének, a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Háznak az intézményvezetõje és kért fel egy a magyar történelmünkkel kapcsolatos elõadás-sorozat megszervezésére.

– A magyar állam Zrínyi emlékévvé nyilvánította a 2016-os évet. Milyen események felidézését tartotta fontosnak beilleszteni a programba?

– A hadtörténelmi események, háborúk, csaták, hadjáratok minden idõben számot tarthattak a közvélemény érdeklõdésére. A 2016-os esztendõ pedig a történelmi évfordulók kapcsán jó lehetõséget kínált a török kort felelevenítõ témakörökre. Elsõ vetítettképes elõadásunk januárban a 490 évvel ezelõtt dúló, Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között lezajlott Mohácsi csatáról szólt. Mint ismeretes, idén 450 éve, hogy Szigetvár védõje, a dédnagyapa Zrínyi Miklós, maroknyi hõs katonája élén a várból kitörve lelte halálát és ugyanezekben a napokban halt meg a világuralomra törõ, hódító Szulejmán szultán is. A februári elõadás során e két történelmi személyiségrõl és az ostrom körülményeirõl hallhattak az érdeklõdõk. A kerek évforduló kiemelt országos és nemzetközi figyelmet kap idén. A márciusban soron következett elõadás a „Zrínyi-Újvár és az 1664-es ostrom nyomainak kutatása a helyszínen” címet kapta. Ez alkalommal nemcsak a vetített képekkel vált valósághûvé, életszerûvé a kutatás, hanem a szemléltetett eszközök és leletek által is, amiket a kezünkbe vehettünk. Áprilisban pedig a Zrínyi család nemzedékeirõl kaphattunk átfogó képet, Zrínyi Györgytõl, Zrínyi Miklóson és Péteren át az utolsó Zrínyiekig, Ádámig és Péter fia, Zrínyi Jánosig, érintve Zrínyi Ilonát.

– Kik voltak az elõadóik?

– A témák kiváló és abszolút szakavatott ismerõit, az említett helyszínek hadszíntér-kutatóit, több hadtudományi mû szerzõit, publikálóit hívtuk meg: dr. Hausner Gábort, dr. Négyesi Lajost és prof. dr. Padányi Józsefet.

– Úgy hallottam Tóth István igazgatótól, a nagy érdeklõdésre való tekintettel lesz folytatása az elõadás-sorozatnak a Móriczban.

– Igen, felkérést kaptam a folytatásra, a tervek között szerepel egy õszi elõadás-sorozat megszervezése. Annyit elárulhatok, hogy ismét érdekes történelmi pillanatokat idézünk majd meg – válaszolta Kocsis Edit mûvelõdésszervezõ.

B.E.