Az erdei fülesbagoly, a házi veréb vagy a tengelic lehet az év madara 2017-ben; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 27-én délig várják a szavazatokat.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-óta választja vagy szavaztatja meg az év madarát - olvasható az MME MTI-hez eljuttatott közleményében.     

Az Év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintû bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van.     

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb magyarországi bagolyfaj. Közepes méretû, tollfülei hosszúak. Magyarországon általánosan elterjedt, de a magasan fekvõ, zárt erdõket kerüli. Legfontosabb táplálékai a kisrágcsálók, az egerek és a pockok, de nagyobb éjszakai rovarokat és madarakat is zsákmányol. Saját fészket nem épít, elõszeretettel foglalja el költõhelyül a varjak, ragadozómadarak és fehér gólyák gallyfészkeit, alkalmilag pedig a talajon is költhet. Évente egyszer költ, már márciusban teljes a fészekalja, amely átlag 5-6 tojásból áll. A fiókák még jóval a röpképesség elérése elõtt elhagyják a fészket, és a közeli fák, bokrok ágai között elrejtõzve hívják az etetõ szülõket.     

A házi veréb óvilági elterjedésû faj, de a betelepítéseknek köszönhetõen világviszonylatban elterjedt. Kedveli az ember közelségét. Állománya Nyugat-Európa egyes területein akár felére is csökkent az elmúlt évtizedekben. Változatos táplálkozású, a fiókák több állati eredetû élelmet, fõleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban. Épületek zugaiban, fák odvaiban fehér gólyák fészkének alapi részében, sokszor csoportosan költ. Elfoglalja a mesterséges odúkat is. Évente két, de akár három fészekaljnyi fiókát is nevel, egy fészekalj 2-7 tojásból áll. Fészke rokonaihoz hasonló, gömb alakú, melyet fûszálakból és szénából épít, tollakkal bélel ki.     

A tengelic az egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyféle. Sík és dombvidéken egyaránt elõfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költõfaja. Vékony növényi szálakból álló, szõrrel és a nyárfa termésszõreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetõk gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.     

A 2017-re választható fajok kiválasztásánál több szempontot vettek figyelembe. E fajok a lakott területeken is gyakoriak, lakótelepi környezetben is költenek. Nem vonuló, négy évszakos madarak, egész évben itt vannak, ezért az emberek folyamatosan találkozhatnak velük, tehetnek értük.     

Mindegyikükre szervezhetõ olyan települési madarász program, amellyel az adott faj közelebb vihetõ az emberekhez. Mindhárom faj szerepel az MME mobiltelefonos madárhatározójában. A Madárbarát kert programban részletesen kidolgozott, az év egészét felöletõ védelmi tevékenységek kapcsolódnak hozzájuk.      A szempontok között szerepelt az is, hogy mindhárom fajhoz kapcsolódik olyan, a lakott területeken napjainkban fokozott gyakorisággal jelentkezõ élõhelyromboló természetvédelmi probléma, amelyek megszüntetésében a lakosságnak rendkívül fontos szerepe van. Fotók: Orbán Zoltán

MTI - Kanizsa