Hivatalosan is megkezdõdött szombaton az október 2-ai népszavazást megelõzõ kampány. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a népszavazást megelõzõ 50. napon kezdõdik és a szavazás napjáig, a voksolás befejezéséig tart.

A választási eljárási törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és a politikai hirdetés, valamint a választási gyûlés. Nem minõsül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti kommunikáció.     

A népszavazási kampány végéig a népszavazás kezdeményezõje - ebben az esetben a kormány -, valamint a kezdeményezés szervezésében részt nem vevõ, országgyûlési frakcióval rendelkezõ pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát - mérettõl és hordozóanyagtól függetlenül), de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és a szerkesztésért felelõsöket.     

Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlõnek, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlan esetén a vagyonkezelõi jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül sem.     

A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje a kezdeményezõ vagy a kezdeményezés szervezésében részt nem vevõ, országgyûlési frakcióval rendelkezõ pártok plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követõ 30 napon belül, aki elhelyezte.     

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében a népszavazás kezdeményezõje - a kormány -, valamint a kezdeményezés szervezésében részt nem vevõ, országgyûlési frakcióval rendelkezõ pártok népszerûsítését szolgáló és támogatására ösztönzõ, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért (amely a rádiókban, televíziókban jelenhet meg) azonban a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.     

A politikai reklámot közzétenni szándékozó mûsorszolgáltatóknak ezt szombaton 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A mûsorszolgáltatók a kezdeményezõ, illetve a frakciók politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelõ magyarázatot fûzniük tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.     

A kampányban kizárólag az a csaknem 600 (292 nyomtatott és 280 elektronikus) sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevõszéknek és a számvevõszék nyilvántartásba is vette a hirdetési árjegyzékét.     

A népszavazáson nincs limitálva a kampányra fordítható összeg.     

Választási gyûlést a kampányidõszakban lehet tartani, de a szavazás napján már nem. A kampányban a választási gyûléseket nem kell bejelenteni a rendõrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezõnek gondoskodnia kell.     

A választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett - több más tilalom mellett - bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.     

Az Országgyûlés május 10-én rendelte el a kötelezõ betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyûlés hozzájárulása nélkül is elõírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítését?"

MTI - Kanizsa