Magyarország Alaptörvénye értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. 2013 elõtt a közigazgatási ügyeket a törvényszék tárgyalta, míg a munkaügyekben az önálló munkaügyi bíróságok jártak el.

Az Országgyûlés döntése folytán 2013. január 1. napjával kezdték meg mûködésüket a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. E bíróságok Budapest mellett megyénként a törvényszék székhelyén mûködnek, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti pereket, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegû jogviszonyból származó ügyeket tárgyalják. A szervezeti változás 2013-ban nem járt együtt az eljárási szabályok változásával: a törvényszéken folyamatban lévõ közigazgatási peres és nem peres eljárások a közigazgatási és munkaügyi bíróságon folytatódtak tovább, illetõleg értelemszerûen tovább tárgyalta a bíróság az elõtte korábban folyamatban lévõ munkaügyi pereket is.

A közigazgatási perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete ellen csak kivételesen van helye fellebbezésnek. Az ítéletek, valamint a – tágabb körben fellebbezhetõ – végzések elleni fellebbezéseket a törvényszék háromtagú tanácsa bírálja el. A közigazgatási bíráskodás igen sokszínû, a legkülönfélébb hatósági határozatok felülvizsgálatára terjed ki. (A legnagyobb anyagi következményekkel általában az adóperek járnak, de gyakori a kisajátítási, közbeszerzési, ingatlan-nyilvántartási, építésügyi, gyámhatósági, szociális, közlekedési és más egyéb ügyekben hozott határozatok felülvizsgálata is.)

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrejöttével egyidejûleg – 4-5 megyét átfogva – regionális közigazgatási és munkaügyi kollégiumok is alakultak. A kollégiumok ítélkezési tevékenységet nem végeznek, hanem szakmai fórumot jelentenek a közigazgatási és munkaügyi bíráknak a megalapozott ítélkezés, az országosan azonos joggyakorlat érdekében. A közigazgatási bíráskodás a legszélesebb jogterületet öleli fel. A bírák nem csak a hatályos jogszabályokra, hanem azok alkotmányosságára, az uniós joggal való összhangjára is ügyelnek. Mûködése alatt Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság több alkotmánybírósági eljárást indítványozott, illetõleg az unió bíróságának elõzetes döntéshozatali eljárását is kezdeményezte .

A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélkezése idõszerû. A bíróságnak korábban három bírája volt, idén júniustól négy bíróval mûködik. Kettõ bíró kizárólag közigazgatási ügyeket tárgyal, egy csak a munkaügyi ügyszakban tevékenykedik, míg a bíróság elnöke mindkét ügyszakban eljár. A megalakulásától máig eltelt mintegy 3,5 évben a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elõtt 1399 közigazgatási és 1308 munkaügyi per indult.

A tavalyi adatok szerint a munkaügyi ügyszakban a perek 41 %-a 3 hónapon belül 22 %-a fél éven belül, 27 %-a 1 éven belül befejezõdött. 1 éven túl csak az ügyek 10 %-ában folyt munkaügyi per. Ugyanezen számok a közigazgatási ügyszakban: 3 hónapon belül befejezés 55 %, 6 hónapon belüli befejezés 33 %, 1 éven belüli befejezés 11 %. Az 1 éven túli befejezés csupán1 % volt.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság – ugyan külön bíróságként – az egységes bírósági rendszerben mûködõ elsõfokú bíróság. E státusa biztosítja a közigazgatás szervezetétõl való elkülönülését, ezáltal befolyásmentes, független és pártatlan voltát, az állampolgárok és szervezetek hatékony jogvédelmét.

Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivõ