Két nagykanizsai civil szervezet is céljául tûzte ki a nemzeti kultúráért, megmaradásért és identitásért való kiállást.

– Az elmúlt hónapok az õszi feladatainkra, programjainkra való felkészülés jegyében teltek, illetve egyesületünk tagjai a Magyarok Szövetségével közös programokon vettek részt – kezdte Ladányi Istvánné, a Nagykanizsaiak a Nemzetért Hagyományõrzõ Egyesület szervezõje. – Többek között segítettünk a megyei szala (gyûlés) elõkészítésében, lebonyolításában. Képviseltettük magunkat augusztusban a bösztörpusztai országos összejövetelen is. Kerecsenyben építés alatt áll egy sportolásra, testmozgásra alkalmas tanpálya, ahol az ifjúság fizikai nevelésével, csapattréningekkel kívánunk foglalkozni. Õszi programunkat a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház gyermekelõadásával tervezzük kezdeni. Hangsúlyosan azért, hogy a családok szabadidõben is hasznosan együtt tudjanak lenni. A rendezvény látogatói a legapróbbaktól a legidõsebb korosztályig, páratlan mûvészeti értékkel gazdagodnak Wass Albert: Erdõk meséje címû elõadásán. Ezzel szeretnénk a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínházat is segíteni, mivel õk is a trianoni határokon kívül rekedt magyarság egyre erõsödõ elnyomásának részesei. A szerb állam nem támogatja õket, a mi kormányunk hozzáállása pedig ismert. Így aztán a túlélésért küzdenek, mint minden magyar érték. Folytatjuk rendhagyó történelmi elõadássorozatunkat dr. Varga Tibor jogtörténésszel. Ezúton kérünk mindenkit, aki fontosnak érzi hiteles történelmünk, sokáig tiltott kultúránk megismerését, látogassák elõadásainkat, ezáltal támogassák egyesületünk nemzeti megmaradásért folytatott küzdelmét.

A Magyarok Szövetsége részérõl Kiss László, a szövetség vezetõje elmondta, az utolsó helyi rendezvény, a magyarok vására óta sok esemény történt életükben.
– Elsõként a keszthelyi és a zalaegerszegi szövetséggel közösen Zalaszentlászlón szerveztünk megyei találkozót. Becsléseink szerint ezen az egynapos rendezvényen mintegy kétezer ember vett részt. Volt kézmûvesek vására, bemutatkoztak hagyományõrzõ egyesületek, s voltak egészségvédõ, gazdaságpolitikai és a magyar kultúrát bemutató elõadások. Ezt követõen minden héten összejöttünk, beszélgettünk emberekkel, hiszen a kapcsolattartás fontos feladatunk. Részben ennek is köszönhetõen taglétszámunk nyolcvan fõre nõtt. Nyáron részt vettünk a bösztörpusztai országos gyûlésen. Ezen a rendezvényen mintegy háromszázezer ember vett részt. Magas színvonalú kulturális programok, mûvészettörténeti elõadások sokasága várta az érdeklõdõket.
Bajné Kárpáti Henriett családjával vett részt a háromnapos rendezvényen. Elmondása szerint azt az energiát, az élményt, az összetartozás érzését, amelyet ott kaptak, magukkal hozták Nagykanizsára, s mind a mai napig elmúlhatatlanul dolgozik bennük. Gyermekkora óta nem érezte, milyen érzés egy közösségért tenni és közösséghez tartozni. A napi munkájukkal, a kifogyhatatlan lelkesedésükkel igazi egységet alkottak. Ebben a közegben megtapasztalhatták, a magyar ember szorgalmas, jó szándékú, nem önzõ, nem irigy. Hét sátorban kaptak helyet az igaz magyar múlttal, az egészségmegõrzéssel, a világgal, s földünk helyzetével kapcsolatos elõadások. Olyan értékes információkhoz jutottak, amelyek talán még a világhálón sem találhatók. A kézmûvesek is hihetetlenül gazdag kínálattal szolgáltak az elmúlt évszázadok hazai kincseibõl. Akik részt vettek az elõadásokon, a szertartásokon, átérezhették milyen is a hazaszeretet. Az emberek egymás szemébe néztek és mindenki kedves volt a másikhoz. Így képzeli el Bajné Kárpáti Henriett a jövõben Magyarországot, hasonló légkörben, mint amit a három nap során ott tapasztalt.
Az élménybeszámoló után Kiss László és Balogh László, a Magyarok Szövetségének õszi tervei között felsorolta, hogy továbbra is szerdán, este 6 órától az Alsótemplom kolostori részében találkoznak az érdeklõdõkkel. Folytatni kívánják a már megkezdett Magyarok Vásárát vasárnaponként a kolostor udvarán.
– Szeretnénk megcélozni elõadásainkkal a környékbeli falvakat. Két faluban már sikerült megalakítanunk a helyi szövetséget. Várjuk a tradicionális magyar küzdõsport, a baranta iránt érdeklõdõket. Terveink között szerepel az õsi magyar harcmûvészet oktatása. Nagyon fontosnak érezzük, hogy a bankok által lehetetlenné tett, eladósodott családoknak jogsegélyt biztosítsunk, megmenekítve az õket fenyegetõ kilakoltatástól. Szeretnénk tovább lépni, és az egységhez vezetõ gondolatot, az országért való önzetlen tenni akarást kívánjuk az emberekben elültetni.
Cz.Cs.