Két téma szerepelt a Jobbik Magyarországért Mozgalom Nagykanizsai Szervezetének sajtótájékoztatóján. Felállt a Jobbik megyei választmánya, az újonnan alakult szervezet elnökének Zakó Lászlót választották meg.

A helyi irodában alakult meg az elõzõ napon az országgyûlési képviselõjelölt-jelölõ bizottság, melynek szintén tagja. Az elnök elmondta, 176 egyéni választókerületben önállóan indulnak a jövõ évi választásokon. Mostantól új fejezet kezdõdik el a Jobbik zalai életében, rendszeres alapszervezeti találkozásokat tartanak a Rozgonyi utcai irodájukban. A nagykanizsai helyzetértékelésrõl súlyos kritikákkal szólt. A közelmúlt történéseiben papagáj módjára ismételgetõ kommentekkel nem kívánták kivenni a részüket.

A nyár elején oszlatásra kérték fel a képviselõtestület tagjait, de a mostani közgyûlés elõtt, ha megkérdezték volna õket, a két rossz közül inkább a testület maradását választották volna. Egy új testület felállásával automatikusan együtt jár, hogy az új képviselõk hónapokig az ülésterem ajtajának kilincsét keresik, keresik a helyüket, egyáltalán az ügyeket, az okokat, elõzményeket, s mire elõbbre jutnának, véget ér a ciklus. Ami történt – hangsúlyozta Zakó László, az a helyi, úgynevezett városvezetõ erõ számára egy hatalmas kudarc, a pártjuk központi akaratát semmilyen módon nem tudták végrehajtani. Egy általuk esetleg valósnak vélt, de nem pontos közvélemény kutatásokra alapozva vágtak neki ebbéli szándékuk megvalósításának. Szánalmas volt a felmérésre való hivatkozás. Nincs arról meggyõzõdve, hogy az emberek váltást akarnak, nem volt egyértelmû a városlakók szándéka. Nagy munkavégzés – fõleg azért, mert az erõket a csatározásokon emésztették föl –, nem volt. A polgármester úr bejelentését – hogy most elõször másfél milliárd forint van a kasszában –, ha ez így van, akkor értékelni tudják. A bejelentés napján biztos volt annyi, majd egy hét múlva fele se lett. A kasszának, a számlának megvan az a tulajdonsága, hogy mozog rajt a pénz. Most ennyi pénz van. Azt kívánta, továbbra is szaporodjon ez az összeg, és ne adósodjunk el még jobban. A Fidesz szócsövévé lett lokálpatrióta hetilapról az volt a véleménye, az utóbbi egy-két lapszámban nem elégíti ki a sajtóval szemben kötelezõen támasztott elvárást. A Jobbikot úgy biggyesztik a vita elejére, közepére, végére, mint egyfajta stigmát, ami a magyar nemzet testén van. Egy olyan jelzõ, amivel együtt élni a bûnnel egyenértékû, és ezt még erõsíti egy lokálpatrióta független helyi lap. Ezt sértésnek veszik, de vajon minek veszi az a képviselõ, akit közlegénynek, meg Gerébnek titulálnak a lap hasábjain keresztül. A GE-ben folyó leépítések hallatán az a véleményük, hogy egy politikai pártnak nincs beleszólása a gazdasági eseménysorba. Ha egy múlti valahonnan valahová áttelepít gyártósorokat, az mindig a gazdasági környezet eredménye. – Mi magunk akartunk – már akik így szavaztak annakidején – uniós csatlakozást. Teljes kitárulkozást akartunk, lemondani most már saját földünkrõl, energiahordozóinkról, élelmiszeriparunkról, valamikor magyar tulajdonú gyártósorainkról. Mindennek megvan az oka, következménye. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell megragadni a tiltakozás bármilyen formáját. Meg kell, sõt egységesen kellene, és nem egy-egy politikai küldöttségnek kellene sajtótájékoztatón elmondani, hogy ott voltunk. Amit eldöntenek a világ meghatározó gazdasági erõi, abban nem sok beleszólása lesz a város kisebbségben maradt politikai erejének. Ha feloszlatta volna magát a testület, a Jobbik teljes létszámban indult volna egy polgármesterjelölttel a választásokon. Tanulságos volt. Aki hiteles forrásból tájékozódik, és figyelemmel kíséri az eseményeket, azoknak elég egyszerû és világos a kép.
B.E.