A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársai a Magyar Demokrata Fórum egykori, helyi vezetõinek meghívására egy egész napos kerekasztal-beszélgetésre érkeztek Nagykanizsára. A téma kézenfekvõ volt: hogyan, miként zajlott a rendszerváltás városunkban?

Az országban elsõ, ilyen témájú kerekasztal beszélgetés tanulságait – mondhatni eredményeit – összefoglaló sajtótájékoztatón dr. Bíró Zoltán, a kutatóintézet fõigazgatója elmondta: vizsgálódásuk többszintû, de nem az ügynökkérdéssel foglalkoznak.

– Az intézet 2013-ban, egy kormányhatározat alapján kezdte meg mûködését. Fõ feladatunk a rendszerváltás, az átmenet éveinek és elõzményeinek, illetve némely aspektusokban a következményeinek a kutatása, tárgyilagos vizsgálata – fejtegette a szakember. – Ennek eszközei egyrészt a még elérhetõ dokumentumok, fotók, videofelvételek, levéltári anyagok, emlékiratok, jegyzõkönyvek, sajtótermékek felkutatása és archiválása az utókor számára, másrészt a rendszerváltás korszakának még élõ, és nyilatkozni is akaró szereplõivel való beszélgetések. Egy ilyen kerekasztal-beszélgetés volt ez a mai is. Az intézetünk kutatásainak eredményeit idõrõl-idõre publikáljuk, eddig 20 kötet tanúskodik az 1989-es idõszak hazai történéseirõl.

– A 20. század egyik legjelentõsebb magyar eseményéhez kapcsolódva azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy nem ügynökkérdésekkel foglalkozunk – szögezte le dr. Bíró Zoltán. – Kutatjuk elsõsorban a privatizáció történetét, itt példaként említeném a negyed évszázaddal ezelõtti magyar ipar egyik zászlóshajójának, a Lenin Kohászati Mûveknek, azaz a diósgyõri vasgyárnak a szomorú históriáját. Sajnos nagyon jól és tragikusan példázza az egész magyar ipartörténet privatizációs idõszak alatti eseményeit. De górcsõ alá vettük az élelmiszeripart is, illetve foglalkozunk a kárpótlással, mint nagy egésszel, annak közjogi háttereivel.

– Világossá vált számunkra az is, hogy az országos központokban, a politika, illetve az ipari központokban történtek feldolgozásán túl foglalkozni kell a „vidék” rendszerváltó eseményeivel is: milyen eszközökkel, milyen módon, milyen konfliktusok közepette, és milyen következményeket okozva ment végbe a rendszerváltás a vidéki városokban, térségekben – sorolta a fõigazgató. – Tulajdonképpen ezzel együtt kutatjuk a mára szinte teljesen eltûnt Magyar Demokrata Fórum történetét is. Nem csak az 1989-es korszak vizsgálata szempontjából érdekes, hogy az elsõ, szabad választásokon nagyarányú gyõzelmet kivívott, a legnagyobb tagsággal és szimpatizáns táborral rendelkezõ párt hogyan tûnhetett el a süllyesztõben. Azonban nemcsak az MDF párttörténetét vizsgáljuk, de kutatjuk még a szociáldemokraták, a szabaddemokraták, a kisgazdapárt és némely vonatkozásban a kereszténydemokraták negyedszázados históriáját is.

– Nagykanizsa a rendszerváltás szempontjából nagyon jelentõs város, de egyszersmind, hogy is mondjam, egy nagyon nehéz sorsú város is egyben – folytatta dr. Bíró Zoltán. – Az itt lévõ gyárak, üzemek privatizációjának története is nagyon érdekes az intézet számára, reméljük, ennek a kutatása – amely döntõen dokumentumok, cégiratok vizsgálata alapján fog megtörténni – belátható idõn belül publikálható eredményekkel fog zárulni. A mai kerekasztal-beszélgetésen azok a barátaink, akik eljöttek, elmesélték a saját történetüket, amely sok kis szeletbõl aztán összeáll majd egyfajta pillanatkép a nagykanizsai rendszerváltás idõszakáról. Persze, az MDF egykori ügyvezetõ elnökeként valamely rálátásom nekem is volt a dolgokra, de a kanizsai tanulságok csak a helyben azokat meg- és átélt emberek elbeszéléseibõl, és persze a kordokumentumok összegyûjtésébõl adhat majd egy viszonylag teljes képet – zárta mondandóját a RETÖRKI fõigazgatója.

A kerekasztal-beszélgetés egyik kanizsai vendéglátója – aki az MDF rendszerváltás-korabeli idõszakának meghatározó dél-zalai szereplõje volt –, Marosi Attila hangsúlyozta: a mai nap folyamán hat témakört érintettek az interjúkészítések során. Beszélgettek arról, hogy ki hogyan élte meg a rendszerváltást megelõzõ éveket, ki milyen utat járt be az 1989 elõtti „ellenzékiségben”. Érintették, hogy melyek voltak Nagykanizsán a szabadságnak azok a kis körei, ahol ellenzéki hangok szólalhattak meg kulturális és egyéb szervezetekben, és hogyan alakult meg a kanizsai MDF? Mozgalomként, majd a párttá válás után mi történt Dél-Zalában, és mi a megyében? Majd szóba kerültek az elsõ szabad parlamenti és önkormányzati választások, végül pedig az 1994-ig tartó, elsõ parlamenti ciklus idõszaka. Marosi Attila kifejtette még, hogy igyekeztek tárgyilagosak lenni, persze mindenki a saját élményei és az átélt események alapján mesélte el az 1989-es idõszak történéseit. Véleménye szerint a mai nap hozzá fog járulni egy átfogó kép kialakításához, a rendszerváltás-korabeli Nagykanizsa történetének feldolgozásakor.

Horváth Péter, a RETÖRKI keszthelyi származású fõigazgató-helyettese a sajtótájékoztató után kifejtette: a Zala megyei interjúk megszervezését és a megye rendszerváltás-korabeli idõszakának feldolgozását örömmel vállalta magára.

– A szüleim a keszthelyi MDF alapító tagjai voltak, így talán érhetõ a zalai vonatkozás iránti élénk érdeklõdésem – kezdte mondandóját a fõigazgató-helyettes. – Itt, Nagykanizsán Schmidt István, az MDF egykori helyi elnöke segítette a munkánkat, az õ rábeszélésére vállalkoztak a kanizsai MDF alapító tagjai erre a beszélgetésre, amely tulajdonképpen egy visszaemlékezés volt, megannyi elbeszélés a saját élmények alapján. A fórumra érkezõktõl számos kordokumentumot – helyi sajtótermékeket például – kaptunk archiválásra, és személyes interjúkat is rögzítettünk. A kanizsai kutatás egy jelentõs szeletét fogja majd képezni a helyi privatizáció történetének a kutatása is – fejtegette Horváth Péter. – Célunk az, hogy kapacitásunk és a hozzáférhetõ dokumentumok függvényében sorra vegyük a helyi sajátosságokat. Itt több ezer folyóméternyi privatizációs dokumentumról beszélünk, amelybõl kihámozni a lényeget, amelyekbõl meglátni a valóságot, nem egyszerû feladat. Nyilván a – akár a helyi, akár az országos – privatizációs folyamat és történet feltárása sérthet érdekeket, de kutatóintézetként az a feladatunk, hogy levéltári és egyéb dokumentumok alapján a valóságot írjuk le az utókor számára. Jelenleg 30 kutatónk – történészek, közgazdászok, szociológusok – dolgozik azon, hogy nem csak Nagykanizsán, hanem országos szinten is be tudjuk mutatni: hogyan zajlott a magyar rendszerváltás…

Dr. Papp Attila